2019. jún 07.

Csernobil (sorozatkritika)

írta: Benny Bug
Csernobil (sorozatkritika)

Hazugságok hálójában.

 

A történelem egyik legsúlyosabb katasztrófája következett be 1986 áprilisában: az Ukrajnában található csernobili atomerőművet hatalmas erejű robbanás rázta meg, ami jelentős mértékben kihatott a jövőre is. A radioaktív felhő hatalmas területeket borított be, a közelben élő emberek sem maradhattak a lakhelyükön. A katasztrófa számos áldozatot követelt, a Szovjetunió mégis sokáig tagadta az esemény valóságtartalmát, illetve próbálták elferdíteni a valóságot.

Az HBO nevéhez olyan remek szériák fűződnek, mint a Trónok harca, a Maffiózók vagy a True Detective. Nem hiába ők a modern televíziózás legnagyobb királyai, hisz szemmel láthatóan inkább a minőségre mennek rá a mennyiség helyett. Mégis, hatalmas fába vágták a fejszéjüket, mikor úgy döntöttek, hogy a csernobili atomerőmű katasztrófáját dolgozzák fel egy ötrészes minisorozat képében. Hogy sikerrel vették-e az akadályokat?

Naná, de még mennyire! Az HBO ismét bebizonyította, hogy olyan igényességgel tud feldolgozni egy szörnyű végkifejletű eseményt, hogy közben végig tisztelettudó marad. De nem úgy, hogy közben a kényes dolgok felett szemet huny, nem ám! A Csernobil sok esetben húsba vágóan realisztikus és kegyetlen képsorokkal operál. Természetesen, ne egy limonádé élményt várjunk tőle, csak akkor érdemes belekezdeni, ha a néző megfelelő hangulatban van a látottakhoz.

A széria kiválóan bizonyítja, hogy az emberi gyarlóság és a látszat mennyire kéz a kézben jár, illetve nem utolsósorban a hamis propaganda mennyire rossz és súlyos következményekkel járhat. Hogy egy konkrét példát vegyek, az atomerőmű katasztrófája ’86 áprilisának végén történt meg- azonban ez még nem gátolta meg a „felsőbb” hatalmakat abban, hogy Ukrajnában nem sokkal később megtartsák a május elsejei banzájt!

Egyszerűen elképesztő azt látni, hogy a sok hazugságot úgy űzték anno a Szovjetunióban, mint mások a sportot. A vezetés minden alkalmat megragadott, hogy hamis ígéretekkel és a tények elhallgatásával állítsák maguk mellé a népet- hol több, hol kevesebb sikerrel. A lényeg, hogy az igazmondás százalékos értéke meg ne közelítse a 20-at… Kicsit a sorozatot egyébként Thomas Vinterberg év elején bemutatott mozijához, a Kurszkhoz tudnám hasonlítani. Aki látta, minden bizonnyal tudja, hogy miért gondolom így.

Azért is Pazar néznivaló a Csernobil, mert nem csak a tragédiát mutatja be, hanem foglalkozik annak utóhatásaival is, méghozzá meglepően részletes módon. Láthatjuk, hogyan alakult a közelben élők sorsa, de az evakuálásban részt vevő személyekről is közelebbi képet kaphatunk. A sorozat végig kegyetlen atmoszférával bír, így tényleg nem akkor érdemes leülni elé, ha valami felemelőre vágyunk. Mert a Csernobil tényleg zseniális, de nem éppen könnyed alkotás. Nagyon komoly jeleneteknek lehetünk szemtanúi, szóval csak óvatosan!

Tényleg nagyon működik itt a pszichológiai töltet, s minden bizonnyal sok nézőre eléggé rátelepedhetnek a látottak. S a széria teszi ezt úgy, hogy cselekménye közben végig részletes, logikusan felépített, s meglepő módon tényleg minden fontos eseményre tudnak időt szakítani benne. Abban már most biztos vagyok, hogy az év egyik legkiválóbb sorozata, de úgy hiszem, sokáig meg fog maradni a köztudatban, természetesen nem véletlenül.

A színészek mindegyike kiváló munkát végez. Jared Harris (Az utolsó mohikán), mint mindig, úgy most is alapos alakítást tesz le az asztalra, ahogy Stellan Skarsgard (Az eltűnés sorrendjében) is mindent kihozott a szerepéből. A stábot erősíti még a mindig kiváló Emily Watson (Kis-nagy világ), sőt két epizódban feltűnik az ifjú titán, Barry Keoghan (Egy szent szarvas meggyilkolása) is.

Összegezve, a Csernobil egy minden elemében alapos alkotás. Megéri végignézni az öt epizódos szériát, hisz tisztességgel mesél egy szörnyű tragédiáról, de emellett nem másítja el a dolgokat, a dolgokat a maguk kendőzetlen valóságában mutatja be. De tulajdonképpen, az élmény éppen így működik igazán, s így tud a Csernobil úgy megmaradni a néző emlékezetében, mint egy rendkívül igényes sorozat. Hozza tehát a szokásos HBO-minőséget, úgy is mondhatnám. Az év egyik legjobb szériája, ami rámutat arra, hogy a hamis és erőszakos propaganda csak szenvedést és halált szül, s nem eredményeket, hanem katasztrófákat.

 

Értékelés:90%

 

Kedveld az oldalt a Facebookon is!

 

Szólj hozzá

sorozat dráma történelmi 90% Jared Harris Stellan Skarsgard HBO Emily Watson Johan Renck Barry Keoghan