A történet középpontjában egy meg nem oldott nyomozás áll. 2012-ben, két korábbi rendőr, Rust Cohle (Matthew McConaughey) és Marty Hart (Woody Harrelson) visszaemlékeznek egy korábbi ügyükre, ahol soha nem tudták kézre keríteni az elkövetőt. Mindez még 1995-ben történt meg, mikor is a nyomozók teljes erőbedobással kezdtek nyomozni egy rejtélyes sorozatgyilkos után, akinek nyomát brutális, már-már bestiálisan, rituálisan meggyilkolt áldozatok kísérték. A két detektívnek az ügy során a legnagyobb sötétséggel kellett szembenéznie…

A True Detective egy antológiasorozat (mint még például az American Horror Story), tehát a lényeg, hogy minden évadban más a helyszín és a karakterek, viszont közös a műfaj és a hangulat/stílus is. Nagyon örülök neki, hogy végre be tudtam pótolni az első szezont, hisz annak minden egyes pillanata mesteri és tökéletes. Már az (egyébként kiváló) intro is tökéletesen átadja azt a sejtelmes, feszült és nyugtalanító atmoszférát, ami a későbbi nyolc epizódot végig jellemezni fogja.

Szerény véleményem az, hogy a True Detective bemutatkozó etapja ott van minden idők legjobb sorozatévadjai között, s nem is véletlenül. Olyan kiváló művekhez tudom csak hasonlítani, mint a Rectify, a Breaking Bad, a Maffiózók vagy éppen a Trónok harca (legalábbis annak első négy felvonása). S hogy miért is ennyire remek Cary Joji Fukunaga sorozata? Hát azért, mert minden, de tényleg minden annyira a helyén van benne, hogy azt tanítani lehetne.

A történet az elsőtől az utolsó mozzanatig érdekfeszítő, izgalmas és rejtélyekben bővelkedik. Tulajdonképpen egy tökéletes krimi, hisz a figyelmet mesteri módon tudja fenntartani. Jutott bele egy kis thriller elem is, ami a végeredménynek mindenképpen nagyon jót tett. Ezek elegyeként alkottak meg egy tökéletes storyt, amit ennél jobban aligha lehetett volna megírni. Szerencsére nem az akciójelenetek dominálnak (sőt, meglehetősen kevés van belőlük), de ez éppen a True Detective egyik nagy erőssége: úgy tudja végig emelni a tétet, hogy maga a cselekmény lassan, de annál magabiztosabban és profibban bontakozik ki.

Hangulata és stílusa kapcsán is, egy kicsit tudnám hasonlítani David Fincher legendás filmjéhez, a Hetedikhez. Persze szó nincs egyszerű másolatról, hisz a széria meri és akarja is a saját útját járni, így olyan narratív megoldásokat választ, ami a lehető legtökéletesebb. Az egész évadot meglepően hamar végig lehet nézni, annak ellenére is, hogy minden epizód majd egy órás. Minden rész végén úgy éreztem, látnom kell a történet további alakulását, de minél hamarabb.

Úgy gondolom, az ilyesfajta sorozatok miatt tekintenek úgy az HBO-ra, minden a modern televíziós egyik legnagyobb ékkövére, hisz gyakran egész váratlanul, szinte a semmiből húznak elő egy olyan szériát, amelynek minőségét egy csepp panasz sem érheti. Nagy szerencse, hogy a True Detective nem csak kritikai téren teljesített pazarul, hanem a nézők is nagyon kedvelték. Ezek után már alig várom, hogy láthassam a további etapokat, kíváncsi vagyok, ott mi vár rám.

Nagy előny sok krimihez képest, hogy az alkotók hús-vér karaktereket álmodtak a képernyőre, akiket egyébként kiváló színészek keltenek életre. Tetszett, hogy sem Rust, sem Marty karaktere nem egy szentfazék (zsaru mivoltuk ellenére), hanem olyan szereplők, akikkel könnyen lehetett azonosulni úgy is, hogy nagyon hasonlítanak ránk, nézőkre. Ők is csak emberek, problémákkal, s néha rossz döntéseket hoznak.

Meg is lepődtem, hogy ennyire nagy neveket sikerült szerződtetniük a főszerepre, hisz két igazi kiválóságot sikerült megszereznie az HBO-nak a nyomozók szerepére. Woody Harrelson minden egyes pillanatában kiváló alakítás nyújt, szerintem egész karrierjének egyik legnagyobb mérföldköve ezen szerepe. De ugyanez elmondható természetesen Matthew McConaugheyról is, aki itt is tanúbizonyságot tett arról, hogy ő úgy nagyjából minden műfajban képes egy kimagasló munkára, hatalmas alapossággal megtámogatva. (Idén már hatalmasat játszott Harmony Korine tragikomédiájában, a Túltolva című moziban is.)

Összegezve, úgy gondolom, hogy a True Detective minden szempontból egy mérföldkő a sorozatok történetében. Elképesztően alaposan megírt történet jellemzi, ami ha megfelelő hangulatban kapja el a nézőt, akkor az nagyon könnyen rá tud függeni a mindössze nyolc epizódos évadra. A cselekménynek tökéletes szerkezete van, igazi alapossággal alkották meg. Mindehhez kapunk még egy igazán egyedi intrót, valamint elképesztően feszült és nyugtalanító hangulatot. A két színész alakítására pedig tényleg csak azt lehet mondani, hogy méltó megkoronázása két nem éppen gyenge karriernek. Ha még nem volt szerencséd a True Detective első etapjához, tégy magadnak egy szívességet és pótold be mihamarabb. Tényleg egyike az igazán zseniális, hibák nélküli mesterműveknek.

Értékelés:100%

Kedveld az oldalt a Facebookon is!