2020. sze 30.

Mindig az ördöggel - kritika

írta: Benny Bug
Mindig az ördöggel - kritika

Bűneink által összekötve

A Netflix saját gyártású filmjei erősen hullámzó minőséget képviselnek: minden jobban sikerült próbálkozásukra jut legalább egy olyan, aminek megnézésével a néző nem éppen kellemes élményekkel gazdagodik. Tény, hogy megadják a teljes alkotói szabadságot a rendezőknek, az már más kérdés, hogy ezzel mennyire tudnak élni.

A Mindig az ördöggel azonban már akkor felkeltette az érdeklődésemet, amikor még csak kisebb-nagyobb információmorzsákat tudhattunk róla: valljuk be, nem sok olyan film van, amiben ennyi remek színész képviselteti magát. A teljesség igénye nélkül, itt van nekünk Tom Holland, Robert Pattinson, Haley Bennett, Riley Keough, Jason Clarke, Mia Wasikowska, vagy éppen Sebastian Stan, aki Marveles kollégája, Chris Evans helyére ugrott be, miután utóbbinak mégsem fért bele idejébe a forgatás.

Bevallom, sokat vártam tőle, mikor leültem elé. Nem érdekelt, hogy külföldi ítészeket erősen megosztotta, ahogy a nézőket is. Már a szereposztás után tudtam, nekem ezt látnom kell, az előzetes pedig csak még jobban meggyőzött erről, ha lehet. Az alap egyébként Donald Ray Pollock azonos című regénye, amit előtte nem olvastam, de a jövőben mindenképp sort fogok rá keríteni. Érdekesség egyébként, hogy a film narrátora maga az író.

Akármennyire próbálkozom is, biztosan nem fogom tudni nektek leírni azt az utánozhatatlan hangulatot, amit a film áraszt. Egy próbát azért mindenképpen teszek. Az a helyzet, hogy kifejezetten nehéz, fojtogató élmény nézni ezt a mozit. Az atmoszféra egyre erősebb és erősebb lesz, miközben megismerhetjük az amerikai dél kegyetlenül őszinte arcát, amit fokozatosan és iszonyú alaposan vezetnek fel.

Ja, hogy a történetről még egy árva szót sem mondtam? Engedjétek meg, hogy ez így is maradjon. Nem azért, mert még arra is lusta vagyok, hogy erről is szóljak, egészen más okból. A Mindig az ördöggel akkor szól a legnagyobbat, ha úgy ülsz le elé, hogy nem tudsz róla a kelletnél többet, ekkor ugyanis rendesen oda tud csapni. Ha még nem láttad az előzetest sem, akkor szerintem maradjon is így, ugorj fejest rögtön élesben.

 Legyen elég annyi, hogy a helyszín a II. világégés utáni Amerika, annak is a déli része, ahol számos karakter útja keresztezi egymásét, miközben olyan témák kerülnek középpontba, mint a vallási fanatizmus, az ártatlanság, a hamis prédikáció vagy épp a háború kegyetlen utóhatásai. Ez pedig még mindig csak a jéghegy csúcsa, higgyetek nekem!

Nem fogok hazudni, olyan élményről van szó, ami megviseli az embert. Néhol kifejezetten nehéz odanézni, azonban mégis ezt fogjátok tenni, ugyanis nagyon szép a képi világ, tökéletes módon keltik életre az adott korszakot. Látszik, hogy nem spóroltak ezen a téren sem, nem lehet a látottakat olcsó tévéfilmnek gúnyolni, ennek az egésznek dobogó szíve és mással össze nem hasonlítható stílusa van. Persze rétegfilm, az is marad, így valamilyen szinten rendben van, hogy ennyire megosztó.

No de térjünk rá a színészekre, mert lehet nem szólni róluk ennyi nagy név esetében? Mondok valamit, és teljesen komolyan gondolom: mindenki, azaz mindenki remekül alakított, gyakorlatilag nincs egy gyengébb láncszem sem a gépezetben. Ha mondjuk három személyt kellene külön kiemelnem, akkor azt mondom, mindenképp figyeljetek Tom Holland-re, aki bizonyítja hogy pókfickón kívül is van élet. Robert Pattinson gyakorlatilag lubickol a fiatal lányokat kihasználó prédikátor szerepében, de atyaég, hogyan! Harmadik választottam pedig legyen Haley Bennett, aki épp visszafogott alakításával érdemelte ki a figyelmemet.

Összegezzünk! A Mindig az ördöggel nehéz film. Ne nézd, ha kellemes keretek között akarsz lazulni egyet, mert nem arról szól. Majd 140 perces játékideje végig figyelmet követel, hogy az élményt igazán magadénak érezhesd. Probléma csak annyi van vele, hogy elbírt volna akár egy kétszer ilyen hosszú minisorozatot is, hisz tele van összetett karakterekkel, akik mind bűnösek, vagy legalábbis erősen van mit titkolniuk. A filmes keretekből azonban a rendező mindent kihozott, ami csak rendelkezésére állt. Fojtogató atmoszféra, rengeteg érdekes karakter, szép vizualitás, komoly erkölcsi mondanivaló és végig fenntartott feszültség jellemzi. Ha fogékony vagy ezekre, ne habozz, irány a Netflix, ahol vár egy különleges southern gothic noir élmény, jómagam pedig bátran meg is kínálom egy 10/9-cel.

 

 

Ha tetszett és a jövőben sem szeretnél lemaradni a hasonló dolgokról, iratkozz fel YouTube-csatornámra és nyomj egy kedvelést Facebook-oldalamra!

 

 

Szólj hozzá

krimi thriller dráma házimozi netflix 90% pszichológiai lélektani Robert Pattinson Jason Clarke Mia Wasikowska Tom Holland Haley Bennett Bill Skarsgard Sebastian Stan Riley Keough Eliza Scanlen Donald Ray Pollock Antonio Campos gothic noir