Az előző részeket ITT rangsoroltam.

John Rambo (Sylvester Stallone), a vietnámi veterán talán végre békére talált. Egy farmon él, nagyjából a semmi közepén, a társaságot házvezetőnője, valamint annak lánya jelentik számára, akit az idős férfi szinte a sajátjaként szeret. A lány apja után indul Mexikóba, aki évekkel korábban hagyta ott őt, azonban hamar elkapja őt egy strici-hálózat. Rambo sejti, hogy valami nagyon nincs rendben, így utána indul, s természetesen viszi magával az évek során gyűjtött tapasztalatét és bosszúvágyát is. Nem maradt már neki más, nincs vesztenivalója. A rosszarcoknak már annál inkább…

Van két karakter, aki szinte egy az egyben meghatározta Sly karrierjét: az egyik Rocky Balboa, a másik pedig John Rambo. Nos, a színész az utóbbi években már visszatért az előbbi figurához (Creed 1-2), most pedig tíz év után leporolta a másik nagy szerepet is, egy utolsó rész erejéig. Legalábbis az alcím erősen azt sugallja: ez katonánk utolsó bevetése. Egy pazar, drámai első rész, két erősen akcióorientált folytatás, valamint egy, a kettő stílust mixelő negyedik menet után itt a Rambo V!

Érdekes egy vállalkozás az Utolsó vér, úgy gondolom. A külföldi kritika két lábbal tiporta a földbe, az eredeti regény szerzője is minden téren elhatárolódott tőle (enyhén fogalmazva), mégis, már az elején megvallom nektek: én erre a filmre nem tudok a kelleténél jobban haragudni. Mert tény, már a legelső pillanattól kezdve, hogy nem találja fel a spanyolviaszt – nem is akarja -, ugyanakkor mégis van benne valami, ami miatt azt mondhatom: ez tisztességes volt.

Persze muszáj kitérnem arra, hogy a történet az tényleg nem a legerősebb. Mondjuk úgy hiszem, erre számíthattunk is mindannyian. Erősen az első Taken cselekménye jutott eszembe az alapszituáció láttán, ami persze nem gond. A cselekmény klisés, nem éppen fordulatos vagy kiválóan megírt, de legalább van. A műfaj sok tagja idáig sem megy. A másik dolog, a dialógusok. Sajnos tényleg nem a legerősebbek, vannak bennük jócskán klisék, de valahogy még ez sem zavart a kelleténél jobban.

Be kell látni, az elsőt kivéve az összes Rambo inkább volt szórakoztatóan B-kategóriás akciózás, habár a negyedik már megpróbált szakítani kicsit ezzel a formulával, nem is rosszul. Így igyekszik tenni egyébként az Utolsó vér is. Egy kis betekintést legalább kaphatunk abba, milyen hatással volt a főszereplőre a háború anno, ami miatt mind a mai napig kísértik önnön „démonai”: feloldozást nem remélhet, ebben az életben már nem.

Az egész hangvétele a megszokottnál jóval melankolikusabb, illetve a pár viccesebb rész ellenére is sötétebb. Egy kicsit vettek a Logan stílusából is: ez a film szikár, ellentmondást nem tűrő, kemény darab, helyenként már-már „westernes”. A rendezés korrekt kategóriás, a Mel Gibson-féle Börtönregényt dirigáló Adrian Grunberg megtette a dolgát. A látvány, képi világ is kicsit visszafogottabb, de nekem még mindig jobban bejövős volt, mint mondjuk Michael „a fél világot az arcodba robbantom” Bay stílusánál.

Az előző részek sem finomkodtak (kivéve az elsőt, ott összesen egy ember halt meg), de az Utolsó vér talán a széria legdurvább darabja. Rambo nem legyőzhetetlen, de rendíthetetlen, céltudatos, tudja mit kell tennie a cél érdekében. Finomkodás sehol nincs jelen, van pár igencsak brutális rész, nem lepődnék meg, ha a gyengébb idegzetűek néha eltakarnák a szemüket. A végső leszámolás pedig egyszerre adrenalindús, kreatív és szerethetően túltolt: az akció műfaj köszöni, jól van még idén is. Mondjuk a 18-as kör ezúttal tényleg nem vicc, egy cseppet sem! (Stallone vajon "öreg"korára felfedezhette magának az Elfen Liedet? :D )

Jó látni azt, hogy Sly még most is remekül hozza a karaktert. Persze nem kell De Niro vagy Pacino szintű színészkedésre gondolni, de ami tény, az tény: továbbra is ő az egyik kedvenc akciósztárom. Most is erősen odateszi magát, bebizonyítva, hogy az öreg Stallone nem feltétlenül vén Stallone. Az biztos, hogy a jövőben semmiféle reboot vagy remake nem kell. John Rambo egyszerűen ő és csak ő lehet, kész. Ez ennyire egyszerű (lenne).

Összegezve, a Rambo V egy korrekt kis akciómozi. Egy pillanat erejéig sem akarja megváltani a világot, de valljuk be, ilyen mozikat nem is azért nézünk. Ha nem is tökéletes, de elfogadható hattyúdalról van szó, ugyanakkor nem kell már egy „Utolsó utáni vér” szerintem. Ez így egy egészen szerethető lezárás még. A végén látható szemezgetések a korábbi részek képsoraiból pedig remek ötletnek bizonyultak, akárki is találta ezt ki. Erősen arcon csapott általa a nosztalgia, annyi biztos. A sors pedig úgy hozta, hogy az első és az utolsó Rambo-menet a karakter két legszemélyesebb kalandja: mint így, az Utolsó vér korrekt módon foglalja össze a figura életútját és személyét.

Értékelés:70%

Kedveld az oldalt a Facebookon is!