Adott öt barát (Ben Affleck, Oscar Isaac, Charlie Hunnam, Pedro Pascal és Garrett Hedlund), akik korábban a különleges erőknél szolgáltak. Most újra találkoznak, hogy véghez vigyenek egy minden eddiginél nagyobb tervet. Arra vállalkoznak, hogy kirabolnak egy drogbárót, akinek a luxustelke három ország (Peru, Brazília és Kolumbia) határában fekszik. Azonban nem megy minden úgy, ahogy azt eltervezték, s hamarosan halálos következményekkel kell szembenézniük.

A Triple Frontier a Netflix terméke, amit pár országban limitáltan mozikban is bemutattak (például Amerika, Spanyolország). Hazánkban és a legtöbb helyen azonban egyből a streamingszolgáltató oldalán lehet megnézni. J.C. Chandor rendező (A most violent year) új akcióthrillerje nagyobbrészt pozitív kritikákat kapott.

A történet elsőre úgy tűnik, mintha megpróbálták volna adaptálni a pár éve kiadott videojátékot, a Tom Clancay’s Ghost Recon Wildlands-et. Persze ezzel alapjáraton nincs semmi gond, ahogy azzal sem, hogy a cselekmény a gyakorlottabb mozirajongók számára nem fog sok meglepetést okozni. Mert ennek ellenére egy abszolút szórakoztató, a figyelmet maximális mértékben lekötni tudó alkotásról van szó.

Nem, a spanyolviaszt valóban nem találja fel, ahogy az akciózsánert sem reformálja meg. Azonban nem is lett volna ez céljuk a készítőknek, hisz a pár perces kedvcsináló már nagyjából megmutatta, hogy mire is lehet majd itt számítani. Egy sodró lendületű, jóféle akciókkal megtámogatott, mozgalmas thrillerre, amit ugyan nem az a kategória, amit számtalanszor megnézünk-azonban azt garantálja, hogy amíg pereg a cselekmény, addig szinte semmiben sem legyen hiányérzetünk.

A műfajban nagyon sok múlik az akció dinamikáján, illetve a rendezésen is. J.C. Chandor alapos műgonddal, valószínűleg mindennemű probléma nélkül vezényelhette le eme két órás alkotást, legalábbis mindenféleképpen úgy látszik. Meg a Netflix eddig is híres volt arról, hogy túlságosan nem szól bele a kreatív folyamatokba, hagyja az alkotókat érvényesülni, hogy a saját szájízük, víziójuk szerint dolgozhassanak.

Nagy szerencse, hogy nem lett egy botrányosan rosszul vágott, alig követhető akciófilm belőle. Mert hogy erre is láthattunk példákat a közelmúltban sajnos (elég annyit mondani: 22 mérföld). Az akciójelenetek végig dinamikusak, jól levezényeltek. Általában mindig követhetőek, kellemesek a szemnek. Nem túl fárasztóak, megvan nekik a stílusuk is. Ebben a zsánerben ilyen dolgokon sok múlik, ezért még nagyobb öröm, hogy az ilyen jellegű dolgokra is odafigyeltek.

A zenehasználat nagyon érdekes. Általában nem a témának megfelelő ugyan, de nálam éppen ettől tudott érdekes maradni. Az operatőri munka tetszett, a helyszín (Dél-Amerika) pedig tudott az egésznek egy kis egzotikus ízt kölcsönözni. Persze a szereplők sajnos nem összetettek, ne tessék mondjuk Martin Scorsese-féle karakterépítésre számítani. Ők katonaemberek, egyszerű morális kódexekkel felszerelve.

Azonban a parádés szereposztás mégis gondoskodik arról, hogy ők valamivel többek legyenek szürke tucatfiguráknál. Ahogy a(z általam most kitalált) mondás tartja: Ha nem tudsz/akarsz túlságosan összetett karaktereket megalkotni, akkor legalább játszasd el őket profi, menő színészekkel. Gyakorlatilag így történt most is, így a figuráknak legalább karizmájuk bőven van. Ben Affleck ugyan otthagyta az új Batman-projektet, de bizonyítja, hogy lehet rá számítani akkor is, ha az akció van középpontban. Oscar Isaac ismét a rendezővel dolgozott, egy újabb műfajban is eredménnyel próbálhatta ki magát. Charlie Hunnam is többnyire igényesen választ szerepeket a Sons of Anarchy fináléja óta (pl. Tűzgyűrű, Arthur Király), valamint az sem utolsó, hogy most is hozta a rá jellemző laza faszagyereket. Hármuk mellett kicsit kevesebb lehetőséget kap a másik két tag (Pedro Pascal és Garrett Hedlund), azonban ők sem voltak rosszat. Amit kellett, azt tényleg megtették.

Összegezve, a Triple Frontier ajánlott kategória, ha kedveled az akció-thriller zsánert, s ha nem zavar, hogy sok újdonságot ebben a filmben nem fogsz látni. Azonban a máshol már felhasznált elemeket legalább jól építik fel, így a filmélmény működik, tehát most végre nyert ügye van a felemás alkotásokat készítő Netflix-nek is. Csodát ettől a projektjüktől sem szabad várni, ellenben egy jól eltöltött két órát már annál inkább. Az akció dinamikus és követhető, a cselekmény a sablonok ellenére végig fenntartja a figyelmet. Még a másfél dimenziós karakterek is kedvelhetők tudnak lenni a maguk módján, hisz az tény, hogy nagyon tehetséges, menő színészek játsszák el őket. A Triple Frontier nem lesz ott minden idők legjobb mozgóképei között, de van annyira tökös és izgalmas, hogy azt mondjam: egy kellemes szombat estéhez nem is kell ennél több.

Értékelés:75%

Kedveld az oldalt a Facebookon is!