Felteszem, sokan láttátok a Holtodiglan című remekművet. Ha igen, minden bizonnyal emlékeztek arra, hogy mekkora szemétládát alakított ott Rosamund Pike. Zseniális színészi alakítás volt, pluszban árnyalták a karaktereket is, azonban mégis azt mondom: azt a figurát nem lehetett szeretni. Ha valaki azt mondja, hogy a későbbiekben Pike kisasszony kap még ennél is irritálóbb karaktert, valószínűleg nem hiszek neki. Pedig kellett volna!

A Fontos vagy nekem főszereplője egy igazi női testbe zárt hiéna, aki semmiféle erkölccsel nem rendelkezik. Idős embereket cserkészik be, akiket aztán különböző okokra hivatkozva idősek otthonába zárat. Elhiteti velük, hogy csak segít nekik, miközben már a pénzük fölött is ő rendelkezik kénye-kedve szerint. Ezidáig mindenkit bábként irányított, ám legutóbb nagyon rossz embert szemelt ki magának, ugyanis aktuális „áldozata” nem hagyja magát…

A film első fele okos társadalomkritikát alkalmaz, miközben ökölbe szorul a néző keze. Több jelenetet látva is csak arra tudtam gondolni, hogy ami itt történik, arra csak a dühítő és kétségbeejtő a megfelelő kifejezés. Sajnos, szinte biztos, hogy a valóságban is történnek hasonló dolgok, amik ellen mintha senki nem akarna túl nagy erőfeszítést tenni, hogy ezen változtasson.

A Fontos vagy nekem meglehetősen lassan indul, egy kis idő elteltével azonban érdekes fordulatot vesznek a dolgok. A második fele sokkal inkább egy thrillerbe oltott macska-egér játék, ami a maga módján izgalmas és fanyar humorával még a feszültséget is képes kicsit enyhíteni, azonban valami nem fér a fejembe. Sajnos eddigre már nem sok logika maradt a készítők tarsolyában, így a történések elsősorban már csak a szkript előrehaladását segítik, nem pedig a realitást.

A látottak ugyanakkor kellő dinamikával bírnak, a felvetett témák pedig tényleg érdekesek. Nem sok film ment el ebbe az irányba ilyen élesen, úgy hogy közben még izgalmasnak és helyenként szórakoztatónak is nevezhető. A szokásos PC-dolgokat ezúttal sem tudták elkerülni (a leszbikus-szál különösen gyenge és kiaknázatlan, ebben a formában értelme nincs), azonban kevés van belőlük és azok is hamar elsikkadnak.

A rendezés is teljesen elfogadható. A borzalmas Az ötödik hullám című filmmel pár éve beégő J Blakeson bizonyította, hogy ne egykori botlása miatt emlékezzünk rá, tud annál a borzalomnál ő jobb filmet is forgatni. A párbeszédek kellően élesek és jól csengenek, amiben természetesen az is közrejátszik, hogy tehetséges színészek előadásában hallhatjuk őket.

VÉGSZÓ:

A Fontos vagy nekem le sem tagadhatná, hogy melyik korszak „gyermeke”. Pár megszokott baromságot leszámítva a film tud mit mondani, egyszerre szatíra és társadalomkritika, megfűszerezve nem túl logikus, viszont izgalmas thriller-szekvenciákkal. Rosamund Pike zseniális. Karaktere az a kategória, akit a világ legpacifikusabb embere is izomból csapna arcon két perc után, joggal pályázhat az év legszemetebb karaktere címre. Igen, már most. Jaj, majd elfelejtettem! Bizony szerepel benne Peter Dinklage is, aki talán még nála is jobb. Meg sem kell szólalnia ahhoz, hogy minden perce aranyat érjen. A legnagyobb forma itt, kétség nélkül. Inkább pozitív véleményem van a látottakról, ugyanakkor a hibátlantól messze áll. Egyszer viszont határozottan érdemes.

HA TETSZETT A CIKK ÉS A JÖVŐBEN SEM SZERETNÉL LEMARADNI A HASONLÓ DOLGOKRÓL, IRATKOZZ FEL YOUTUBE-CSATORNÁMRA ÉS NYOMJ EGY KEDVELÉST FACEBOOK-OLDALAMRA!