Az igaz történeten alapuló film cselekménye szerint 1894-ben elítélnek egy bizonyos Alfred Dreyfus (Louis Garrell) kapitányt hazaárulás vádjával. A férfi ártatlan, ám ezt nem tudja bizonyítani, így az Ördög-szigetre viszik, ahol életfogytiglani börtönbüntetését kell letöltenie. Georges Picquart (Jean Dujardin) azonban gyanakodni kezd, hogy tényleg jogosan ítélték-e el Dreyfust…

Roman Polanski rendező nevét valószínűleg senkinek nem kell bemutatnom, aki ismeri és szereti a mozi világát. Megosztó személyiség, akit előélete miatt sokan elítélnek, azonban nem vonható kétségbe, hogy kiváló direktor, aki számos remek filmmel ajándékozta meg a nézőket. Elég csak olyan klasszikusokat említeni, mint a Kínai negyed, A rosemary gyermeke vagy a Keserű méz.

Tud-e újat mondani legújabb, francia nyelven forgott filmje, ahol egy igaz történeten alapuló eseményt választott témának? A helyzet az, hogy érdekes mozi a Tiszt és kém, főleg, ha valaki érdeklődik a történelem ezen szeglete iránt. Látszik rajta az odafigyelés, vizuális szempontból telitalált, minden utcasarok, szoba vagy tárgyalóterem korhű és lélegzetelállítóan jól néz ki.

Nem szabad azonban adrenalindús élményre számítani, lassú sodrású történetről van szó, ahol nem az akció áll a középpontban. Erősen dialógus-központú a film, ami nem is baj, mivel azok jól lettek megírva, illetve a forgatókönyv is igényes munkáról tesz tanúbizonyságot. Nem is beszélve a cselekményről, ami kellően érdekfeszítő és közben számos morális kérdést is felvet.

Mondjuk erősen érdekes dolog, hogy a nemi erőszakkal vádolt rendező forgat filmet egy jogtalanul elítélt férfiről, akit később felmentenek, de ebbe szerintem jobban ne menjünk bele. Maradjunk annyiban, hogy a Tiszt és kém akkor is működik, ha valaki úgy ül be rá, hogy azt sem tudja, ki az a Roman Polanski, ettől nem függnek a látottak.

A 130 perces játékidő során bőven jut idő mindenre, meglehetősen alaposan mesélik el az eseményeket, így nem marad ki semmi fontos dolog. A magam részéről, egy csöppet hosszúnak is éreztem, nagyjából 10 percet lehetett volna vágni belőle. Unalomba így sem fullad, mindazonáltal a közepe felé megtörik az addig szinte hibátlan narratív élmény.

A képi világ nagyon szép: Pawel Edelman, a rendező szinte állandó operatőre nagyon szép és igényes, szemet gyönyörködtető munkát végez. Nem bántam volna azonban, ha egy kicsit közelebb hozzák a nézőkhöz a karakterek lelki világát és belső vívódásait, mert erre szerény véleményem szerint nem fektettek elegendő hangsúlyt.

A rendező számtalan ismert sztárral dolgozott együtt karrierje során. Most igazán nagy név nélkül forgatott, azonban a színészi játék megbízható és nem találtam benne komoly hibát. A legjobb alakítást Jean Dujardin (A Wall Street farkasa) nyújtja, de szorosan ott van a nyomában Louis Garrell (Kisasszonyok), illetve a direktor kedvese, Emmanuelle Seigner (Keserű méz) is feltűnik mellékszerepben.

Összegezve a látottakat, a Tiszt és kém igényes film. A Polanski-életművön belül több alkotás is nagyobb nyomot hagyott bennem, de mindenképp a jobb munkái közé sorolnám. Mindvégig szép és míves, cselekménye érdekes és összetett, a színészek jól játszanak, a korhangulat pedig nagyon bejövős. A játékidőt picit soknak éreztem, illetve a karaktereket nem ártott volna közelebb hozni a nézőkhöz, de így is remek a film: 10/7.5 pontot simán megérdemel. Legfőképp akkor ajánlom, ha szereted a lassan kibontakozó történelmi alkotásokat, ebben az esetben nem fogsz mellélőni vele.

Ha tetszett és a jövőben sem szeretnél lemaradni a hasonló dolgokról, iratkozz fel YouTube-csatornámra és nyomj egy kedvelést Facebook-oldalamra!