Film | Sorozat | Anime | Manga | Könyv | Videojáték

Élősködők (kritika)

Ingyenélő paraziták gazdagék árnyékában.

2019. december 05. - Bogár Bence

Kim Ki-taek (Kang-ho Song) és kis családja mindent megtesz, hogy a lehető legkevesebb energia befektetésével jusson hozzá a dolgokhoz. Ez természetesen nem megy könnyen, mivel a férfi munkanélküli, ezen pedig nem is akar nagyon változtatni. A wi-fit a közelből lopják, szinte egy pincében kell élniük, pénzük pedig alig van. Minden megváltozni látszik azonban, mikor a fia, Kim Ki-Woo (Woo-sik Choi) egy haver segítségével állást kap: egy gazdag család lányának lesz a magántanárja. Mindent elintéznek, papírokat hamisítanak, hogy senki ne gyanakodjon. A két família élete egyre inkább összefonódik, ami nem várt következményeket hoz magával…

Bong Joon Ho igazán különleges rendező. Tíz év után forgatott ismét dél-koreiai színészekkel filmet, ugyanis az előző két alkotását (Okja, Snowpiecer) már igazi nagy nevekkel készíthette el, mint például Chris Evans vagy Jake Gyllenhaal. Most azonban, az Élősködők című alkotásával visszatért a „gyökereihez”, meg is nyerte vele idén Cannesban az Arany Pálmát. Szerencsére mától a magyar mozikban is bevizsgálhatjuk, hogyan is sikerült a film!

Megsúgom nektek, hogy elképesztően jól. Zseniális, amit rendezőnk kihozott az alapötletből. Nem tudom, ki mennyire van otthon az ázsiai mozi világában – nekem még van mit pótolni, de ezek után fogok, annyi bizonyos – de az tény, hogy valami minden mástól eltérő élményre tessék számítani. Felkészülni azonban még így sem nagyon lehet a látottakra, olyan erővel tudnak azok időnként hatni. De vigyázat, nagyon nem való ám mindenkinek!

Az időnként előforduló, tényleg vicces és szatirikus humor dacára az Élősködők abszolút nem könnyed élmény, vígjátéktől azért meglehetősen távol van. A legérdekesebb az egészben, hogy milyen mesteri módon bánik direktorunk a műfajokkal, s azok közt úgy „vált”, hogy közben a film mégis mindvégig egésznek, egy nagyon egyedi és különleges egésznek marad meg.

Erős társadalomkritikával kezdünk, némi tragikomédiai behatással. Azt hinné az ember gyereke, végig ilyen lesz a stílus, de ennél nagyobbat nem is tévedhetne! Lesz részünk némi thriller-élményben is, groteszk részekkel egyaránt, hogy a végére megismerhessük a horrort és a feszültségkeltést is. Sőt, a lezárás ezek dacára meglepően érzelmes, illetve hoz egy nem várt fordulatot is.

Szóval, lássuk csak… Az egész társadalmi drámaként kezdődött, viszont a rendező a végére annyi mindent hozott ki belőle, teljesen mixelve a stílusokat és műfajokat, hogy azt szavakkal tényleg nem egy hálás dolog kifejezni. Mindenkit bíztatok arra, hogy tegyen egy próbát a filmmel, főleg ha igazi ínyencséget keres, ugyanis amit itt látunk, az egyszerűen annyira elüt az átlagostól – két lábbal tiporja azt sárba, mondhatni – minek láttán nem tudom nem őszintén tisztelni a készítőket.

Viszont az egész mozi nagyon abszurd, gyakran úgy humoros, hogy elgondolkoztam erősen: szabad-e egy ilyen szituáción nevetnem, mosolyognom rajta? Helyes ez egyáltalán? Az egész egyébként is megkíván nem kevés nyitottságot, így ha erre nem tudsz ráállni, akkor ez erősen nem a te alkotásod lesz. Viszont egy próbát tényleg több mint ajánlott tenni vele, mert ha eléri a hatását, akkor igazi filmélményt adhat, ami még sokáig a nézővel marad.

Direktorunk most nem az álomgyár ismertebb arcaival dolgozott együtt, de a színészi játék ettől függetlenül véleményem szerint kiemelkedő. Szó szerint mindenki zseniálisat játszik, de nem olyan módon, ahogy azt egy átlagos filmben megszokhatta a közönség. Kang-ho Song, Sun-kyun Lee, Yeo-jeong Jo és Woo-sik Choi is nagy dicséretet érdemel, hisz pazar alakításukkal tényleg mindannyian kiemelkedtek.

Összegezve, Bong Joon Ho ismét megcsinálta! Egy majd tökéletes filmet rendezett, ami egyszerre szimbolika, társadalomkritika, dráma, horror-thriller és szürreális fekete komédia. Tényleg furcsán hangozhat mindez így leírva, de higgyetek nekem, a vásznon peregve az egész kiváló volt, kérdés nélkül. Számomra a film mindenképpen ott lesz az év öt legjobb alkotása között, kevés alkotás ért el ugyanis ilyen nagy hatást nálam, bevallom nektek őszintén. Sőt, a látottak két dologra is rávilágítottak: Hollywood kezdhet elbújni a sarokbannagyjából az összes idei nagy közönségfilmet veri az Élősködők nálam - , illetve több ázsiai alkotást kéne néznem. De komolyan, már akkor is megérné, ha mondjuk csak fele ennyire lennének zseniálisak. Van egy olyan érzésem, hogy a hazai mozik nem fogják túl sokáig játszani, így addig nézzétek eme zsenialitást, míg műsoron van!

 

 

 

Értékelés:95%

 

Kedveld az oldalt a Facebookon is!

 

A lehetőséget köszönöm szépen az Agora-Savaria filmszínháznak! :)

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kritikairoda.blog.hu/api/trackback/id/tr1315340174

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.