Kit (Brie Larson) azt gondolja magáról, hogy egy meg nem értett művész, akinek egyszer majd eljön az ideje. Azonban ezen nézetét nem sokan osztják, s hamarosan a művészeti iskolában sem kérnek többet belőle. Kit persze totális letargiába zuhan, ami nála annyit tesz, hogy naphosszat fekszik a kanapén, miközben eszik és a televíziót bámulja. Később munkát tud szerezni egy irodában, de természetesen ez sem tetszik neki. Nagy meglepetésére hamarosan egy levelet kap, ami egy rejtélyes és különc figura (Samuel L. Jackson) küldött neki. Kit pedig elindul élete nagy kalandjára, és megpróbálja teljesíteni gyerekkori álmait.

Az alkotás premierje eredetileg még 2017-ben volt a Torontoi filmfesztiválon. A rendezői székben is Brie Larson foglalt helyet, így valószínűleg mindenki kíváncsian várta, mivel rukkol elő a friss Oscar-díjas színésznő. Aztán csúfos leszerepelés lett a vége, aminek az volt az eredménye, hogy a filmet egészen mostanáig sehol nem mutatták be. Sokáig úgy tűnt, végleg dobozban marad. Végül (abszolút nem meglepő módon) a Netflix karolta fel Larson rendezését, s egy kis ideje már meg is lehet ott nézni.

Több eset is van, hogy egy mozgókép miért nem talál széles körű forgalmazóra. A jobbik még az, mikor a minőséggel minden rendben van, csak éppen a kész termék annyira egyedi, művészi és eltér az átlagtól, hogy azt senki nem meri bevállalni, mert súlyos anyagi bukás a vége. Meg van az az eset, mikor a film olyan szinten rossz, hogy már senkinek sem kell. Sajnos a Unicorn Store utóbbiak táborát erősíti, s tipikus esete annak, mikor nagy nevek csúfosan leszerepelnek.

Ez a story túl negédes, túl klisés, tele sablonokkal. Nem tudom, hogy az eredeti könyv, amit feldolgoztak milyen, de az biztos, hogy így nem működik filmként. Félreértés ne essék, ki lehetett volna ebből a témából nyugodt szívvel hozni egy kimagasló remekművet. Ahhoz képest itt nincs egy eredeti pillanat sem, sőt a Unicorn Store több helyütt is van annyira idegesítő, hogy azon gondolkodtam, inkább hagyom a fenébe az egészet.

A főhősnő sajnos nem igazán szerethető. Végig megmaradt egy (nem jó értelemben) fura csajnak, aki ugyan lehetne egy érdekes egyéniség, de helyette szimplán csak idegesítő. Ahogy maga a film is. Történetéből ki lehetett volna hozni egy örökérvényű, elgondolkodtató és szép kis mesét. Ehelyett sajnos teljes egészében giccs, amit látunk. Még a többi karakter sem éppen a kedvelhető kategóriába tartozik. Kit anyja és apja olyan szinten idegesítő, hogy arra szavak is alig vannak.

A dialógusok egyébként is rettentően rosszak és zavaróak, éppen csak hogy nem lehet vallatni velük. Nem hiszem el, hogy aki ezt a forgatókönyvet írta, az komolyan is gondolta. Nagyon remélem, hogy soha többet nem bízzák meg semmivel, maximum valami ZS-kategóriás szupervacak szkriptjével. A Netflix minden bizonnyal a Marvel Kapitány sikerét akarta meglovagolni a Unicorn Store bemutatásával, így nem meglepő hogy még a Végjáték előtt elérhetővé is tették. De minek?

Ha ők nem veszik meg, akkor szerintem ez a rózsaszín, zavaros katyvasz örökre a fiók legmélyén maradt volna. Kár érte? Hát azt nem mondanám. Vannak színészek, akik pazarul tudnak rendezni is. De Brie Larson sajnos nem tartozik közéjük, abszolút tucatmunkát végzett ilyen téren. Ha így folytatja a kamera mögött, esélyesen nem ő lesz a következő Sean Penn vagy Clint Eastwood. De azt sem bánnám, ha megmaradna színésznőnek csak.

De tényleg, hisz ahhoz legalább valóban ért is. Be kell valljam, én kifejezetten kedvelem őt, szóval nem volt éppen jó érzés látni ezt a „remekművet”. Persze színészileg már annyira nem volt rossz, mondjuk igazán kimagasló sem. Van pár hiteles és erősebb jelenete, de ezekre mindig jut egy abszolút kínos és kellemetlen pillanat, amikor nem találja helyét. Samuel L. Jackson egy olyan színész, akinek valamilyen szinten még az is jól áll, hogy ripacskodik ezerrel. Most is ezt tette, s még így is a Unicorn Store kevés pozitívuma közé tartozik ő. Joan Cusack alapvetően remek színésznő, de most annyira idegesítő volt, amilyen… nos, talán még soha sem. Nagy-nagy kár.

Összegezve, számomra méretes csalódás a Unicorn Store. Egy szivárványos, rózsaszín történet, ami a maga módján lehetne eredeti, de nem éltek ezzel a lehetőséggel. Közepes színvonalon megrendezett, a story az utolsó öt percet leszámítva teljes alibi, a megvalósítás pedig színvonal alatti. A színészek mentik amit még lehet, azonban egy ilyen kihagyott lehetőségre nem lehet nem haragudni. Úgy gondolom mégis, Brie Larson alapvetően igényes szerepei/karrierje a kelleténél jobban nem fogja megsínyleni ezt a kis katasztrófát. Hagyjuk, hogy a feledés jótékony homálya boruljon erre a produkcióra. Mehet vissza a fiók mélyére, ahonnan jött. Jobb lesz ott neki, meg jobb nekünk, nézőknek is.

Értékelés:35%

Kedveld az oldalt a Facebookon is!