Film | Sorozat | Anime | Manga | Könyv | Videojáték

Ragadozó madarak (és egy bizonyos Harley Quinn csodasztikus felszabadulása) - kritika

Színes-szagos elmebaj

2020. február 06. - Bogár Bence

Harley Quinn (Margot Robbie) önállósodni akar: rájött, hogy a Joker csak kihasználta, ezért úgy dönt, hogy lapátra teszi a bűn gonosz bohóchercegét. Azonban nem sokáig élvezheti a nyugalmat, hisz sokan a nyomába erednek a bosszú reményében. Rövidesen szembekerül Fekete Maszkkal: a Roman Sionis (Ewan McGregor) nevű gengsztervezér saját céljai elérésére akarja felhasználni őt…

Ha van valami, amiben a DCEU mindig is a Marvel Moziverzum előtt járt, az a női karakterek: hisz Wonder Woman már bő két éve megkapta önálló kalandját, most pedig az első csajcsapat, a Ragadozó madarak megalakulását bemutató film is mozikba került. Egyébként az alkotás stílusát tekintve eléggé hasonlít az Öngyilkos Osztaghoz, bár annál azért valamivel összeszedettebb, jobban sikerült lett.

Egészen érdekes, hogy a narrátor, aki elmeséli az egész történet, nem más, mint maga Harley Quinn. Ez, valamint az időben való ide-oda ugrálás ad az egésznek egy kis különleges ízt, ami éppenséggel nem is baj, sőt. Kellett is, mivel a történet maga elég vékonyka, s leginkább csak körítésként szolgál a számos akciójelenet köré. Persze sejtettem, hogy nem a világ legeredetibb ötleteit fogja tartalmazni a DC-moziverzum nyolcadik darabja, így meglepetés nem is ért.

Hozzá kell tennem, hogy ennek ellenére a Ragadozó madarak egy meglehetősen élvezetes film. Semmi olyat nem tartalmaz, amit korábban ne láthattunk volna, de igazából van annyira szórakoztató, hogy egyszer még így is megérje beülni rá. A képi világ egyébként még a vártnál is harsányabb és elborultabb: tulajdonképpen az egész egy színes cukormázba bújtatott, elborult trip.

Ugyanakkor, az tény, hogy a képregényekben is hasonló módon ábrázolták Joker egykori kedvesének karakterét, így mondhatni, hogy azokhoz egészen hű a Birds of Prey. Az akciójelenetek egyébként elég jól sikerültek: kellően elborultak, miközben mégis van dinamikájuk, illetve szerencsére a legtöbb esetben nem egy kaptafára készültek. Érdekesség, hogy ez az első DCEU-mozi, mely megkapta az R-besorolást: ez pedig jól is áll neki, hisz ilyen téren sem kellett visszafogniuk magukat.

Egyértelmű, hogy a Ragadozó madarak középpontjában Harley Quinn áll: a többi tag személyiségét túlzottan nem fogjuk megismerni, inkább csak az alapvető dolgokat velük kapcsolatban. El kell fogadni, hogy a nagyjából 100 perces játékidő nem tette lehetővé, hogy mindenki elegendő időt kapjon. Viszont Harley egyértelműen egy nagyon szórakoztató karakter, sőt vegyük hozzá még Fekete Maszkot is: nos, ő a képregényekben tudtommal nem ilyen volt, de itt kellőképp őrült egy pszichopata ahhoz, hogy kedvelni lehessen a maga módján.

Persze simán lehet, hogy valakinek ez az egész már túl őrült lesz, mert ez is megtörténhet. Tulajdonképp, a Ragadozó madarak nem más, mint egy egészen jó bűnös élvezet, az pedig már nagyban függ a néző vérmérsékletétől is, hogy mennyire fog bejönni neki. A magam részéről jól szórakoztam rajta: igen, messze van a hibátlantól, de csalódásnak semmiképp sem nevezném.

Nagyon sokat tett hozzá az egészhez a színészek munkája! Margot Robbie továbbra is tökéletes Harley szerepében, hisz kellő lazasággal és stílussal tölti meg a karaktert. Tényleg mintha a képregények lapjairól lépett volna át a vászonra! Ewan McGregor pedig annyira szórakoztatóan hozza Fekete Maszk karakterét, hogy minden elismerésem. Igen, némileg ripacskodás, de fenntartom azt, hogy igazán jól csak egy tehetséges színész tud ripacskodni, McGregor úr pedig kérdés nélkül az. Ő az eddigi legjobb DCEU-gonosztevő!

Összegezve, a Ragadozó madarak tipikus esete a szórakoztató bűnös élvezet kategóriájának. Egy nehéz nap után pazar kikapcsolódás lehet belőle, annak ellenére is, hogy karakterei abszolút nem összetettek, illetve a története sem sokkal több a papírmasé szintnél. De maga az egész elborult, beteg stílusa, illetve a jófélén túltolt megvalósítása inkább a pozitív irányba billenti a mérleget. Az akció működik, a humor sem éppen rossz benne. Már az első előzetes után nyilvánvaló volt, hogy ez egy őrültség lesz, de legalább, végső soron egész minőségi őrültség kerekedett ki belőle. Robbie és McGregor pedig tényleg parádésak voltak!

 

 

Ítélet: 7 pont

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kritikairoda.blog.hu/api/trackback/id/tr6115462782

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.