Mozinapló

Film | Sorozat | Anime | Manga | Könyv | Videojáték

Léghajósok (kritika)
Ismeretlen magasságok nyomában.

1862-ben játszódik a cselekmény, mikor is egy bátor és vakmerő léghajós, Amelia Wren (Felicity Jones) összeáll James Glaisher (Eddie Redmayne) meteorológussal, akinek teóriáit rendre kinevetik és nem hisznek benne. Az a céljuk, hogy magasabbra repüljenek, mint korábban bármelyik férfi vagy nő, sőt eközben az eddig meglévő ismereteiket is gyarapítsák az időjárással kapcsolatban. Azonban az út közel sem megy zökkenőmentesen, s hamarosan azzal kell szembesülniük, hogy már a saját életük sincs biztonságban…

Tom Harper rendező eddig még nem sok filmet készített. A 2014-es A fekete ruhás nő 2 sajnos egyike az évtized legrosszabb horror-folytatásainak. Persze tény, hogy a legtöbben nem Scorseseként kezdik direktori pályafutásokat, Harper legújabb projektje pedig több mint izgalmasnak látszott legalább: hisz az Amazon Studios új alkotásában A mindenség elmélete után ismét együtt játszik Eddie Redmayne és Felicity Jones.

A Léghajósok sajnos nem kapott nagy marketingkampányt, az USA-ban is csak korlátozott számban vetítik a mozik, de például Német és Franciaországban teljes egészében elmaradt a gyöngyvásznas bemutató. Ennek apropóján meglepő és mindenképp örömteli, hogy hazánkban megy egy kört a vásznon is – habár igaz, hogy nagyítóval kell keresni azon filmszínházakat, amelyek felvették műsorukra az alkotást, hisz sajnos még tíz sincs belőlük.

Pedig a Léghajósok kifejezetten jól sikerült. Nem talál fel semmi forradalmit vagy nagyon újat, de az egyes összetevőket olyan remekül alkalmazzák benne, hogy azt látva a nézőnek nem lehet oka a panaszra. Alapvetően egy drámáról beszélhetünk, ami egyben érdekesen ábrázolja azt a kort is, amiben játszódik. Az 1800-as évek Angliája csodásan elevenedik meg a vásznon, öröm ránézni minden egyes kosztümre vagy éppen díszletre.

Mindezen túl, maga a cselekmény is teljes egészében leköti a figyelmet. Egyszerű ívet jár be a film, de talán éppen ezért működik. Nem vállalja túl magát, de amit vártam tőle, azt teljes egészében hozta, sőt még többet is. A karaktereket is érdekesnek ábrázolják: mindkét főszereplőnek megvan a maga személyiség, stílusa, álma és félelme, minek köszönhetően nézőként egész hamar tudunk majd velük azonosulni, sőt megkedvelni őket.

A látvány nagyon szép és különleges, főleg azon részek esetében, melyek a magasban játszódnak. Elképesztően igényes és csodálatos a képi világ, az ilyen egyértelműen a nagyvászonra termett, hisz előnyei ott domborodnak ki igazán. Van pár szép és rendkívül jól megrendezett pillanat, amihez még ráadás a jóféle zenei aláfestés. Egy csöppet oldschool és régivágású élményről van szó, sőt néha egy kamaradráma feszültségével bírnak a látottak.

A játékidőt is ügyesen lőtték be, hisz a nagyjából 100 perc egy pillanatig sem ül le, végig izgalmas marad. Lehet, hogy két órában már sok lett volna, de így éppen működik, s úgy éreztem, vágni sem kellett volna belőle sehol. Tom Harper pedig ügyesen rendezte meg a mozit, így részemről A fekete ruhás nő 2-fiaskó bőven meg van bocsátva, főleg ha a jövőben is ilyen jó kis alkotásokat dirigál le nekünk a direktor.

Persze az egész jóval kevesebbet érne a két főszereplő nélkül. Szerencse, hogy sikerült őket megnyerni a projekthez, hisz Felicity Jones és Eddie Redmayne kiváló párost alkot a vásznon, tényleg pazar a köztük lévő összes dialógus, remekül egészítik ki egymást. Remélem, még máskor is fognak majd együtt dolgozni. Mellékszerepben még feltűnik a Hollywoodba a Yesterdaynek köszönhetően idén berobbant Himesh Patel is, aki szintén nem okoz csalódást.

Összegezve, A Léghajósok határozottan egy jó kis film. Nem mondanám, hogy feltalálja a spanyolviaszt, de minden egyszerűsége ellenére – vagy inkább épp amiatt – egy nagyon élvezetes alkotásról beszélhetünk, tényleg pofásan van megalkotva minden perce. Egy kicsit egyszerre történelmi tabló, (kamara)dráma, kalandfilm és thriller is, de meglepő módon ezen műfajok mindegyikét jól használták fel az alkotók. A remek alakítások pedig már tényleg csak a habot jelentik azon a bizonyos tortán. Ha egy olyan élményt keresel, ami visszafogottabb és csendesebb, mint az átlag közönségfilmek, de közben mindvégig igényes, akkor érdemes felszállnod a léghajósokkal, hisz jó eséllyel felfedezel majd velük jónéhány érdekes, szép és feszült pillanatot egyaránt!

 

 

 

 

Értékelés:80%

 

 

Kedveld az oldalt a Facebookon is!

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kritikairoda.blog.hu/api/trackback/id/tr7715353872

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Facebook oldaldoboz

Mozinapló

Filmajánlók, toplisták, érdekességek írott és videós formában egyaránt! A célom leginkább az, hogy a popkultúra iránti hatalmas szeretetemet és rajongásomat nektek, látogatóknak is át tudjam adni. Tartsatok velem!

Friss topikok

  • AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK: Na most jönnek a "nem is ,mert az izé jobb" típusú kommentek.:) (2021.09.18. 08:30) Mickey Rourke 10 legjobb alakítása
  • doggfather: A tigris és a sárkány találkozása az #mcu-val. A jobb eredetsztorik közé tartozik, és mindenképpen... (2021.09.16. 18:57) Shang-Chi és a Tíz Gyűrű Legendája - kritika
  • doggfather: Az utolsó részig egy nyílegyenes krimi ami csak azért érdekes, mert annyira hétköznapi benne minde... (2021.08.20. 22:31) Easttowni rejtélyek - sorozatkritika
  • doggfather: Keserű dráma a siker, a vágyak pillanatnyiságáról, a kiégésről és annak következményeiről. Nic Cag... (2021.08.20. 22:30) Pig - kritika
  • doggfather: 1. Mennyire kell ötletszegénynek lenni, hogy képesek filmet csinálni egy 10+ éves televíziós dokur... (2021.08.11. 14:40) Jeges pokol - kritika

Bejegyzések

süti beállítások módosítása