Teljesen spoilermentes írás!

Thanos (Josh Brolin) véghezvitte tervét, nem tudták a hősök sem megállítani: pontosan az élőlények fele vált porrá egyik pillanatról a másikra. Kapi (Chris Evans) nem bírja elfogadni a kudarcot, Tony (Robert Downey Jr.) pedig életveszélyes helyzetbe kerül. A megmaradt Bosszúállók azt hiszik, már nem lehet visszahozni az áldozatokat, azonban ehhez még lesz egy-két szava Marvel Kapitánynak (Brie Larson) is. Vagy nem is ő a kulcs a megoldáshoz?

Bizonyára már mindenki fejből tudja, hogy a Marvel Moziverzum 2008 óta egyre nagyobb népszerűségnek örvend, teljesen megérdemelten. A Végjáték a 22.film a sorban, s bizony nem kisebb feladat hárult rá, mint pontot tenni az eddigi Végtelen köveket középpontba állító történetszálnak. Persze MCU lesz ezután is, de van, ami ezen alkotás után örökké megváltozik itt. A Végtelen háború fináléja minden eddiginél közelebb hozta a veszteséget és a pusztulást: már innen lehetett tudni, hogy fordulóponthoz érkezett kedvenceink története.

A Russo-tesók már negyedik filmjüket rendezték meg a Marvel-nek, azonban ettől még nem voltak könnyű helyzetben. Egy több mint 10 éve kezdődött, monumentális saga-t kellett lezárniuk, valamint előkészíteni a terepet valami újnak. Nos, a jó hír az, hogy nem csak vették ezeket az akadályokat, hanem át is ugrották azokat. A Végjáték ugyanis örömet fog okozni a Moziverzum eddigi stílusát kedvelőknek is, de közben nem fél újat is mutatni.

Biztos és alapos kézzel megrendezett, látványos alkotásról van szó. De úgy sejtem, ennek az ellenkezője lett volna az igazán meglepő. A látvány tényleg nagyon monumentális, gyönyörű és lélegzetelállító. De mondok ennél még jobbat is: a gyönyörű külcsín nem megy a karakterek vagy éppen a story rovására! Sőt, valójában remekül egészítik azt ki. Lehet, hogy a Marvel-nak van egy szokásos receptje, de az is tény, hogy nekem ettől még mindannyiszor ízlik az új fogásuk. Mert mindig van bennük valami eddig nem látott is.

A hősök vállát nagy felelősség nyomja, így a hangvétel egy kicsit komolyabb-komorabb lett. Ugyanakkor, megőrizték a poénokat is, hogy azért mégse keverjük össze a filmet a Sötét lovaggal. :)  Ami azt illeti, kicsit már túl is tolták ezt: sokszor én is jóízűen derültem, de akadt, hogy már több volt a kelleténél. Emiatt teljesen hibátlan filmnek nem tartom a Végjátékot, de attól még tény, hogy szerettem. De nagyon szerettem, úgy igazából.

Ha mégis választani kellene, azt mondanám: a tavalyi Végtelen háború egy fél fokkal erősebb, de egyébként színvonalban nagyon közel van egymáshoz a kettő. Most is sikerült elérniük az alkotóknak céljukat: nevettem, jól szórakoztam, a dráma pedig kiválóan működött. Minden fontosabb karakter megkapja a maga nagy és zseniális pillanatát, így pedig a Moziverzum méltó új, vízválasztó fejezetet kapott. Tény: innentől már semmi nem lesz ugyanolyan, mint volt.

Kiválóan ábrázolták az egyes Bosszúállók jellemét, akik hatalmas utat tettek meg azóta, hogy először felbukkantak a vásznon. Nagyon szép ívet, jellemfejlődést kaptak, de tényleg. Olyan módon, ahogy azt tanítani lehetne. A Végjáték legalább annyira dráma, mint akciófilm. Sőt, sokkal inkább az: 3 órás játékideje egyébként elrepült számomra, nem volt sok felesleges vagy töltelékjelenet. Akadt egy olyan rész, ami totális libabőrt eredményezett nálam, olyan szinten eltalálták, hogy csak bámultam végig. Ami pedig a lezárást illeti: egyszerre meghatóan fájdalmas és szép, ennél jobbat senki nem talált volna ki. Méltó az egész 22-filmes történetfolyamhoz, bőven. Ami azt illeti, pityeregtem a végén. Kétszer is. Ilyen pedig velem nagyon régóta nem fordult elő.

A filmben hosszabb-rövidebb ideig nagyjából fél Hollywod megfordul, így mindenkit nem sorolnék fel, de többen is vannak, akik nagy elismerést érdemelnek (persze mindenki bőven jó volt). Chris Evans kiváló Kapiként, a végén pedig van egy olyan megható és szép jelenete, hogy azt a legtöbb dráma megirigyelhetné. Robert Downey Jr. pedig a tökéletes Vasember, karaktere hatalmas utat járt be, aminek megkoronázását itt élhetjük át. De a Thanos-t játszó Josh Brolin is újfent kitett magáért, ahogy gyakorlatilag mindenki a színészek közül.

Összegezve, a Bosszúállók: Végjáték egy remek szuperhősmozi. Igazi ereje épp abban rejlik, hogy még az akciónál is fontosabb benne a karakterfejlődés, valamint a szívfacsaró dráma. Így válik kiváló darabjává egy már régóta futó Moziverzumnak, ahol hamarosan új szelek fognak fújni. Egyszerre lezárás és új kezdet, egy kiváló korszak zseniális búcsúztatása. A humorból kicsit visszavettem volna, de így pazar, monumentális élménnyel lettem gazdagabb. Ami bár piszok látványos, de legalább annyira jóféle a története is. A végén pedig szem nem marad szárazon, ha valaki kicsit is megkedvelte ezt a kompániát. Remekbeszabott összegzése ez az elmúlt több mint 10 évnek: vicces (néha túltoltan is), csodaszép és nagyon izgalmas. Nagyon jól megírt szereplőkkel, a műfajhoz képest nagyon súlyos drámai szállal. Egyszerre látványos és szép kaland, de egyvalamire tessék felkészülni: a végén beletelik majd egy kis időbe összeszedni valahonnan a földről a leesett állakat. Én szóltam. Köszönjük, Marvel és persze Stan Lee! Hogy őszinte legyek, tényleg van mit.

Értékelés:90%

Kedveld az oldalt a Facebookon is!