Vaják (The Witcher) 1. évad - sorozatkritika
2020. március 17. írta: Bogár Bence

Vaják (The Witcher) 1. évad - sorozatkritika

Emberek és bestiák közt cinkosok

Ríviai Geralt (Henry Cavill) professzionális szörnyvadász, akit egészen gyerekkora óta arra képeztek ki, hogy megölje a természetfeletti veszedelmeket és garantálja a nép biztonságát – mindezt persze csak akkor, ha a jóemberek rendesen meg is fizetik a szolgáltatás árát. A többség által megvetett és lenézett vaják sorsa azonban szorosan összefonódni látszik egy bizonyos Ciri (Freya Allan) nevű lányéval, kinek ereiben uralkodók vére csörgedezik…

A Witcher mára hatalmas brand lett világszerte, így hazánkban is. Legtöbben a CD Projekt Red mesteri videojátéktrilógiája kapcsán ismerték meg Geralt történetét, s tény ami tény, a harmadik rész valóban minden idők egyik, ha nem A legjobb virtuális kalandja. Azonban az egész sokkal előbb keletkezett, ugyanis a történetet eredetileg Andrzej Sapkowski lengyel író álmodta meg, aki több novelláskötetet és regényt is írt a témában.

Természetesen, ezek után elég nagy port kavart, hogy a Netflix sorozatot készít belőle. Fontos lehet tudni, hogy a széria elsősorban inkább a regények cselekményét veszi alapul, nem a játékokét. Persze sok dolog így is megegyezik, ugyanakkor érhetik meglepetések azon nézőket, akik eddig csak a konzol vagy PC előtt ismerkedtek meg ezzel a lengyel dark fantasy-világgal. Ami egyébként tényleg nem éppen az átlagos fajta!

A sorozat – melynek egy részét egyébként hazánkban forgatták – kellőképpen látványos és vizuális szempontból több mint jól néz ki. Látszik, hogy a Netflix költött rá rendesen, nem sajnálva egy csomó pénzt. Ráadásul sikerült olyan rendezőket találniuk, akik biztos kézzel vezényelték le mind a nyolc epizódot, ilyen téren sincs ok a panaszra. Sőt, a sorozat világát is érdekfeszítően ábrázolták, nem próbálták meg a kelleténél nagyobb közönség felé kibővíteni azt.

Ezzel csak arra célzok, hogy az továbbra is olyan, amilyennek már megismertem: komor, mocskos és kegyetlen, tele korrupcióval, megvesztegetéssel és csalással. Egyértelműen nem könnyed tartalomról van szó tehát: ez a Witcher továbbra is inkább az érettebb közönségnek szól. Attól még, hogy ott van a műfaji besorolása között a fantasy is, nem lesz ajánlható az egész család számára. Ez pedig épp így van jól.

Az eddig felsorolt számos pozitív elem dacára azért sajnos hibátlan alkotásról nem beszélhetünk. Az elején a tempó túl nyögvenyelős, mondom ezt úgy, hogy egyébként odáig vagyok a lassú történetmesélést alkalmazó dolgokért. Az idővonalakkal is túlzottan kevernek: nem mondanám, hogy nem tudtam követni az események sorrendjét, ugyanakkor azt sem, hogy erre feltétlenül szükség is volt. Nem értem, minek kellett, őszintén szólva.

Viszont a nagybetűs hangulat, az legalább tényleg mindvégig megvan. Ez a különleges "univerzum" egész egyszerűen él és lélegzik, sok dolognak köszönhetően: mindenképp említést érdemel a szép és igényes képi világ, az atmoszférát nagyban erősítő dallamok, valamint az alapvetően jól megírt forgatókönyv és a sokszor tényleg ötletes dialógusok is. Külön pacsi jár a kisebb-nagyobb „húsvéti tojásokért”, amiket azon nézők számára rejtettek el, akik nem most találkoznak először a Witcher világával.

Ami a színészeket illeti, nos… Henry Cavill a főszerepben egyszerűen telitalálat: maximum Mads Mikkelsen lehetett volna ennyire jó Geralt, a színész vérében van ez a szerep. Talán azért, mert Cavill maga is nagy kocka, aki ezt nem rejti véka alá. (Fun fact: egyszer azért nem vette fel Zack Snyder rendezőnek a telefont, mert épp nagyban játszott. Sorstárs!) Ciri szerepében meglehetősen ügyesen nyomja Freya Allan is egyébként. Viszont! Sajnos Yennefer és Triss karaktere esetén egyaránt hatalmas tévedés történt: Anya Charlotta és Anna Shaffer megteszik a dolgukat, de ezen szereplőket egyszerűen nem nekik kellett volna játszaniuk. Így pedig csodát ők sem tudnak tenni.

Összegezve, a Witcher avagy Vaják első felvonása nagyon rendben van. A cselekmény végig leköt, a látvány és a képi világ csodálatos, ráadásul nem akartak matinét csinálni belőle a nagyobb nézettség reményében. A hangulat is adott, Cavill meg tényleg erre a szerepre született, plusz ott van az ötödik epizód, ami számomra egyértelműen „tízpertízes”-kategória. Sajnos azonban az eleje túl zötyögős, két karaktert esete totális félre-casting, valamint nem kellett volna ennyit turkálniuk az idővonallal sem. Éppen ezért, a sorozat egyelőre még nem az új Trónok harca, csak éppen egy kifejezetten jó dark-fantasy sorozat. Viszont még simán lehet belőle méltó utód, amennyiben a következő szezonra kijavítják az eddigi, inkább kisebb gyermekbetegségeket. Úgy legyen, a lehetőség adva vagyon!

 

Ítélet: 7.5 pont

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kritikairoda.blog.hu/api/trackback/id/tr3815528420

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2020.03.18. 15:00:36

Amilyen nyögvenyelősen indult olyannyira fajántos lett a végére. Nem értem, miért a gothoz hasonlítják, inkább lotrhoz hasonló szerintem, illetve a sors cuccal van benne egy kis karate kölyök. Jók a szereplők, a jelmezek, a történet. Várós a második évad.