Figyelem! A cikk nem tartalmaz spoilereket a film cselekményével kapcsolatban, viszont az alapsorozat kapcsán előfordulhatnak itt-ott!

Jesse Pinkman (Aaron Paul) végre szabad. Egészen pontosan szólva, megkapta a lehetőséget a menekülésre, ami még mindig több, mint amit mestere és meth-kotyvasztó kollégája, Heisenberg, azaz Walter White (Bryan Cranston) számára megadatott: hiszen ő halott. Jesse természetesen tisztában van azzal, hogy a dolgok nála is nagyon könnyen a lehető legrosszabbra fordulhatnak, így rögtön menekülni kezd üldözői elől. Az élete már így is veszélyben van, így nincs vesztenivalója…

Breaking Bad. Egyike minden idők legjobb sorozatainak, az, amit a televízió világával tett, szinte megismételhetetlen és egyedülálló. Jelen sorok írója most őszintén bevallja nektek, hogy talán azóta sem látott egy olyan összetett és zseniális, kikezdhetetlen szériát, mint amilyen anno a BB volt. A sorozat 2008 és 2013 között futott, 5 évadot ért meg, s mondhatjuk: elégedettek voltunk a befejezésével is. Akkor viszont volt szükség erre a filmre?

Nem húzom tovább az idegeiteket, itt a válasz: igen, volt. Habár a legtöbb cselekményszálat elvarrták, illetve jól zárták le, de volt köztük egy, amit azért mégsem teljes egészében. Hát persze, hogy Jesse Pinkman karakterére gondolok. Mi, nézők az El Camino előtt bármit elképzelhetünk a szereplő sorsát illetően, most viszont már itt van a „hivatalos” verzió is, ami a Netflixen érhető el.

Az El Camino egy csöppet olyan, mint egy terjedelmes, nagyjából két órás „utóirat”: újat ugyan nem igazán ad hozzá az eddig látottakhoz, de mégis szépen illeszkedik eme univerzumba, illetve megad pár választ, amit eddig is tudni szerettünk volna. A látottak alapján csodálkozom azon, miért nem ment a film legalább egy limitált kört a mozikban, hisz minősége alapján inkább való vászonra, mintsem kisképernyőre.

A rendező – az eredeti szériát is tető alá hozó – Vince Gilligan ugyanis remek munkát végzett. Továbbra is a már meglévő, visszafogott, de épp emiatt jellegzetes és különleges képi világra támaszkodva mondja el történetét. Kicsit úgy éreztem, hogy egy vaskos könyv utolsó utáni fejezetét, vagy epilógusát olvasom: lezár pár szálat, elsimítja a dolgokat. De hozzáteszem, úgy, ahogy azokat kell. Illetve, e nélkül mégsem lenne teljes egész a cselekmény.

Amit a legjobban tudtam benne becsülni, az az volt, hogy visszahozták azt a hangulatot, ami az anyaszériát is jellemezte anno. Persze akkora jellemfejlődésekre nem kell gondolni, mint amik ott lementek öt évad alatt, mindazonáltal az El Camino nem felejtette el, hogy továbbra is kellenek érdekes, ugyanakkor emberi és sebezhető karakterek ahhoz, hogy a dolognak továbbra is hamisítatlan Breaking Bad-érzete legyen.

Kérem szépen, van itt pár mesterien felépített thriller-szekvencia is, miközben az alap természetesen Jesse drámája és saját megváltástörténete. Pontosabban, útja a megváltás felé. Vajon eléri-e ezt valaha is a sokat szenvedett figura? Nos, annyit azért elárulhatok, hogy erre egyértelmű választ adnak nekünk. Mindeközben, az egész mozi felépítése példaértékű és mesteri, nincs híján az emlékezetesebb pillanatoknak.

Aaron Paul visszatért legendás szerepében, s tette ezt nem akárhogyan. Remélem, hogy az egyébként elég tehetséges színész karrierjének eme film új lehetőségeket is ad majd, hisz egyértelműen megérdemelné. Olyan hibátlanul hozza a figurát, mintha csak tegnap ment volna le a sorozat utolsó része. Külön öröm volt látni a csak kis időre visszahozott színészeket is, hisz feltűnik Jonathan Banks és Bryan Cranston is. A napokban elhunyt Robert Forster pedig utolsó szerepét nyújtja ebben a filmben. Legalább minőségi alakítással búcsúzott, ez már tény. Nyugodjék békében!

Összegezve, az El Camino egyértelműen ajánlott a Breaking Bad sorozatot kedvelőknek. Persze nulla ismerettel abszolút nem éri meg leülni elé, hisz mégiscsak a széria utolsó pillanatai után veszi fel a fonalat a cselekmény. Eme lezárás a rajongóknak készült: a Netflix (végre egy tényleg jó alkotás tőlük!) tudta ugyanis, hogy mi kérdés nélkül újra felülünk eme érzelmi hullámvasútra, s hagyta kibontakozni Gilligant a saját ötletei alapján, ő pedig meg is hálálta a bizalmat. Jesse Pinkman meg végre megkapta azt a lezárást, amit mindig is megérdemelt.

Értékelés:85%

Kedveld az oldalt a Facebookon is!