Greyhound - kritika
2020. július 20. írta: Benny Bug

Greyhound - kritika

Csatahajók háborúja

Ha tetszett a video vagy a cikk, támogasd munkásságomat egy feliratkozással!

 

1942. Az Amerikai Egyesült Államok belépett a második világháborúba. Ernest Krause kapitány (Tom Hanks) nehéz feladatot kap: egy 37 hajóból álló flottával kell neki átkelnie az Atlanti-óceán északi peremén. A német flotta azonban hamar a nyomukba ered, a harc pedig elkerülhetetlenné válik. A kapitány joggal aggódik, hisz ezúttal nem csak saját életéért felel, hanem az egész flotta sorsa nagyrészt rajta múlik…

Tom Hanks szívéhez minden bizonnyal közel állnak a második világháborús alkotások, elég csak egyik legjobb filmjére, a Spielberg által dirigált Ryan közlegény megmentésére gondolni, továbbá a színész producer státuszban olyan sorozatokat karolt fel, mint a The Pacific – A hős alakulat vagy az HBO klasszikusa, Az elit alakulat. Hanks a Greyhound csatahajó esetében ezen státusz mellett a forgatókönyvírói feladatokat is maga látta el.

A rendezői székbe egy bizonyos Aaron Schneider (A temetésem szervezem) ülhetett, az alkotást pedig természetesen nagyvásznon akarták eredetileg bemutatni – ám mint a legtöbb esetben, úgy itt is közbeszólt a világjárvány. A filmet így végül az Apple vásárolta meg, akik saját streaming-szolgáltatásuk, az Apple TV+ egyik legkomolyabb nyitócímének szánják azt.

Azonban ezáltal épp az alkotás egyik legnagyobb erőssége veszett el. Oké, nem rossz dolog az, hogy egyből meg tudjuk nézni TV-n, mobilon vagy akár tableten is, de ezáltal egyszerűen nem kapjuk vissza azt a látványt, ami a moziban érhetett volna minket. Látszik rajta, hogy a nagyvászonra szánták, mert egyszerűen túl grandiózus ahhoz szerény véleményem szerint, hogy egyből kis képernyőn találkozzunk vele.

A visszafogott, sötétebb képi világ remekül passzol a rideg atmoszférához. Túlzott brutalitásra azért így sem érdemes számítani, a film Amerikában is elég alacsony korhatárral futott. Ettől függetlenül azonban elég nyomasztó élmény tud lenni, főleg, ha beleképzeljük magunkat abba kemény szituációba, amit anno ezek az emberek éltek át.

Érdekesség, hogy a film alapját természetesen valóban megtörtént események adják, ám a főszereplő karaktere ilyen formában nem létezett, csak kitaláció. A Greyhound stílusát egyébként kicsit a Christopher Nolan-féle Dunkrik-hez tudnám hasonlítani, hisz egy rövid bevezetést követően itt is rögtön belecsapnak a lecsóba és mehet a túlélésért folytatott harc.

Ám míg Nolan filmje több fronton mutatta be az eseményeket, addig itt természetesen csak a vízi ütközetekre koncentrálnak. Ez mind szép és jó, ám az egyik legkomolyabb probléma, hogy közben elfelejtettek karaktereket építeni. E híján pedig nagyon nehéz kötődni hozzájuk, hisz mindegyikük egy sablon-típust testesít meg. Szinte semmit nem tudunk meg róluk, sem az előéletükről, így pedig nem sokkal érződnek többnek túlélésért küzdő ágyútöltelékeknél.

Még szerencse, hogy a másfél órás játékidőnek köszönhetően az események soha nem ülnek le igazán, mindvégig a megfelelő tempóban zajlanak és esélye sincs unalomba fulladni. A színészi játék esetében mindenképpen kedvenc Forrest Gump-unk viszi a pálmát, aki rutinból lehoz egy erősen megbízható színtű alakítást. A többiek mellette alig tűnnek többnek statisztánál, de ez annyira egyébként nem is érződött bajnak.

Összegezve a dolgokat, a Greyhound csatahajó egy nagyon korrekt film. A háborús műfaj kedvelőinek simán tudom ajánlani, izgalmas és feszült élmény. Látszik, hogy Hanks rendesen dolgozott vele és a jó szándék is egyértelműen kimutatható, azonban az mi már, hogy 2020-ban nincsenek egy filmben normálisan kidolgozott karakterek? Ezért aztán azt tudom mondani, hogy egy szórakoztató és tisztességes háborús film született, de arra esélye sincs, hogy Ryan közlegény-szintű klasszikus váljon belőle, így 10/7-et adok neki. Viszont érdemi mozipremierek továbbra sincsenek, az első hét pedig mindenkinek totál ingyenes az Apple TV+-on, szóval legálisan meg tudod nézni ingyé', így gyakorlatilag az égvilágon semmit nem vesztesz, ha adsz neki egy esélyt.

 

Ha tetszett és a jövőben sem szeretnél lemaradni a hasonló dolgokról, iratkozz fel YouTube-csatornámra és nyomj egy kedvelést Facebook-oldalamra!

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kritikairoda.blog.hu/api/trackback/id/tr3216037110

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.