A Kritikairoda-Minden, ami film!

Riverdale 1.évad (sorozatkritika)

A kisvárosi lét szürreális oldala.

2019. augusztus 13. - Bogár Bence

Rejtélyes gyilkosság történik Kliséfalva (akarom mondani Riverdale) városában, mindössze pár nappal a tanév kezdete előtt. Az emberek persze el sem tudják képzelni, hogy eddig oly nyugodt és unalmas életük talán véget ért: hogy bűnt követtek el a paradicsomban. De vajon kinek állhatott okában megölni az áldozatot?

Valljuk be, hogy ezer meg ezer sorozat indul ilyesfajta történettel. De akkor mégis mi oka van arra, hogy a maradék 999 helyett a Riverdale című szériára essen a választásunk? Mielőtt ebbe belemegyek, muszáj kitérnem az eredeti alapanyagra, mely ezúttal is egy képregénysorozat. Az Archie comics már nagyon régóta megy Amerikában (Stephen King AZ című regényében is ezt olvassák a fiatalok, pedig az ’50-es évek vége felé játszódik), sőt még egy magyar kiadást is megért. Sőt, a címe lesz csak igazán érdekes: Ricsi és a brancs (egen, ez nem vicc…)

Az első kiadások még a legkisebbeket célozták meg, azóta viszont már horrorisztikus változat is készült. Ezen sorozat e két kategória között van félúton: gyakorlatilag egy tinidrámába oltott dramedy a jussa annak, aki elkezdi, némi thriller és krimi hatással.

A Riverdale még csak meg sem próbál eredeti lenni, de jócskán a sorozat mentségére szólhat, hogy nem is akar annak látszani. Az alkotók megelégedtek a szórakoztatásnál, amit azért nagyjából hozni tudnak. Mert lehet, hogy a story tényleg jócskán klisés, de az is igaz, hogy szinte minden rész végén megvan az a kisebb-nagyobb csattanó, minek köszönhetően megnézem a következő részt.

Nem, ez nem a fajta széria lesz, amit 2 nap alatt ledarál mindenki, de azért el lehet vele lenni, abszolút nézhető. Persze az elvárásokat nem szabad magasra tenni: ez nem egy újabb Breaking Bad vagy Deadwood, de attól még szórakoztató. Nem lesz ott a televízió mérföldkövei között, de azért én nem sajnáltam az évaddal eltöltött időt.

Mindenképp a sorozat javára kell írni annak hangulatát. Elég jól át tudták adni a kisvárosi (élet)érzést, s ha egy jókora gúnnyal maró szatíraként fogjuk fel a látottakat, akkor már mindjárt más a dolgok állása. A Riverdale nem éppen egy vicces sorozat, de ha van, akkor a fekete humor kifejezetten működik.

Arra azért kíváncsi vagyok, hogy a második évadra mit kezdenek majd a sorozattal. A fináléban a nagy csattanó már megvolt, a kérdés már csak az, hogy lesz-e a folytatásban bármi újdonság. Ha igen, mindenképp több pontot fogok megítélni majd, mint az első évadnak. Persze komoly szégyenkezésre azért most sincs okuk, mert bőven tisztességes munkát raktak össze a srácok és a lányok.

A színészi játék is egészen korrekt lett. K.J. Apa idén már tiszteletét tette 2017-egy elég korrekt nagyjátékfilmben (Egy kutya négy élete), s most sem játszott rosszul. Szerintem jó választás volt az, hogy ő játssza el Archie Andrews karakterét. Egyébként közel sem bánnám, ha a sorozat legalább egy 5 évadot megérne: ennyi idő alatt egyes karakterek ugyanis komoly változásokon, fejlődésen megy keresztül. Majd meglátjuk.

Összegezve, a Riverdale első évadja egész jól kezdett, de azért persze megvannak a maga hiányosságai. Egy kicist bátortalan a végeredmény, nem sokszor mer kockáztatni, de cserébe hangulata megvan, karakterei egész érdekes (nem egy szokásos „brancs” :D ), szóval egy esélyt mindenképp megérdemel a dolog. Aztán majd csak kiderül, hogy a későbbiekben milyen irányba megy a sorozat. Eddig ugyanis nem rossz.

 

 

Értékelés:70%

 

Kedveld az oldalt a Facebookon is!

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kritikairoda.blog.hu/api/trackback/id/tr10015008010

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.