A Kritikairoda-Minden, ami film!

Én vagyok az éjszaka (sorozatkritika)

A szürke Dália.

2019. június 17. - Bogár Bence

A ’60-as évek közepe, Amerikában. Egy lány, Fauna Hodel (India Eisley) rájön, hogy hazudtak neki a gyerekkorával kapcsolatban, s ki akarja deríteni, hogy mi állhat a háttérben. Arra is rá akar jönni, hogy kik az igazi családtagjai, akiket jobban meg akar ismerni. Hamarosan találkozik egy Jay Singletary (Chris Pine) nevű újságíróval, akit múltja démonként üldöz, s nem bír szabadulni tőle. Hamarosan rá kell jönniük, hogy az eset hátterében álló események sötétebbek és furcsábbak, mint azt gondolták.

Az Én vagyok az éjszaka cselekményének alapját valóban megtörtént események adják. Hazánkban az HBO műsorán, vagy az HBO Go-n lehet megnézni. Az első évad egyben az utolsó is volt, hisz ez egy olyan történet, melynek kibontásához bőven elég volt a rendelkezésre áll hat epizód. Vártam egyébként én nagyon eme sorozatot, méghozzá több okból is.

Egyrészt, a ’60-as években játszódó történetek sok lehetőséget rejthetnek magukban, hisz igazi hangulatbombák lehetnek, ha megfelelő tisztelettel és odaadással készítik el őket. Másrészt pedig, a Wonder Woman után ismét együtt dolgozott Chris Pine és Patty Jenkins rendező, aki az első két epizódot dirigálta le. Ezek után szinte minden adott egy újabb kultsorozat megszületéséhez, nem igaz?

Hát, a helyzet sajnos az, hogy nem. Leszögezném, hogy az Én vagyok az éjszaka egy végtelenül korrekt sorozat, csak sajnos nagyjából úgy egy pillanata sincs, amikor ezen kategória fölé tudna menni a minősége. Beálltak egy színvonalra, ami nincs túl alacsonyan, de túl magasan sem, majd ahhoz tartották magukat az összes epizódban. Így tehát legalább hullámzó minőségről nincs szó. Csak a gond az, hogy ettől még ez a széria eléggé feledhető.

Persze el lehet vele lenni, simán megtekinthető. Mivel kevés részről van szó, hamar le is lehet darálni, így túl sok időt sem vesz el az életünkből. De nem hiszem, hogy bárki is a kedvencei közé fogja sorolni, ha egyáltalán bármikor is fogja emlegetni a megtekintés után. Mert abban sem vagyok biztos. A legfájóbb számomra az volt, hogy hangulat tekintetében is csak az átlagos szintet hozza az Én vagyok az éjszaka.

A ’60-as évek Amerikája rengeteg lehetőséget rejtett volna magában. Azonban ezeknek csak egy részét sikerült kihasználniuk, a további lehetőségek kiaknázatlanok maradtak. A sorozat korrektül van megírva, de igazából egyik fordulat sem tekinthető az „agyeldobós” kategóriának, sőt annak közelében sincs. Szépen folynak az események, komolyabb fordulat vagy érdekesség nélkül.

Patty Jenkins egész jól rendezte meg a rá eső epizódokat, de azért nem tett le olyan emlékezetes munkát, mint ami anno a WW volt. Még szerencse ezek után, hogy a dialógusok elég jól meg vannak írva, több esetben is. Persze ennek a szériának is akadnak erősségei, csak a korrekt kategóriából nem tud kitörni. De nem is látszott, hogy túlzottan erőlködtek, vagy ilyesmi.

Ezek után annak nagyon tudtam örülni, hogy legalább Chris Pine nagyon jó munkát végzett. Kiválóan illett hozzá a kiégett újságíró karaktere, s láthatóan foglalkozott azzal, hogy hitelesen tudja eljátszani. Ha valami miatt tényleg megéri egyszer megnézni ezt a sorozatot, akkor az ő. Csak az ő munkája van a korrekt szint felett, hisz tényleg megtett mindent, ami csak lehetett. India Eisley is fontos szerepet kapott, s a teljesítménye nem is volt rossz. Persze azért az érdekes dolog, hogy elviekben ő volna a főhősnő, mégis egy idő után szinte háttérbe szorult Pine mögött.

Összegezve, az Én vagyok az éjszaka egy se nem túl jó, se nem túl rossz sorozat. Az elfogadható szintet hozza az elsőtől az utolsó pillanatig, de nem igazán rendelkezik meglepő vagy éppen kiemelkedő momentumokkal. Leszámítva persze Chris Pinet, meg az általa játszott karakter is elég érdekes. Tény, hogy lehetett volna a végeredmény ennél rosszabb is, de ettől még sajnálom, hogy most csak ennyire futotta, nem adtak bele szerintem apait-anyait. Igazi klasszikus, hivatkozási alap is válhatott volna belőle, egy bőven tökös és ravasz neo-noir. Ehelyett mit csináltak? Felmondták a kötelezőket, félig unott fejjel. Meg leszerződtették Pine urat. Na, azt azért jól tették, mindenképp el kell ismerni.

 

Értékelés:60%

 

Kedveld az oldalt a Facebookon is!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kritikairoda.blog.hu/api/trackback/id/tr9014899252

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.