Film | Sorozat | Anime | Manga | Könyv | Videojáték

X-Men: Sötét Főnix (kritika)

Véget ért egy fontos korszak.

2019. június 06. - Bogár Bence

Egy űrbéli mentőakció nagyon balul sül el. Az X-Men csapata csak segíteni akart a bajbajutottakon, de ennek végül halálos következményei lettek: egy titokzatos, kozmikus erő kapcsolatba kerül Jean Greyjel (Sophie Turner), aki ezáltal új képességekre tesz szert. Jean nagyon bizonytalan az új erejével kapcsolatban, váratlan dühkitörések kísérik útját, nem tudja kordában tartani váratlanul jött, gigászi hatalmát. Charles Xavier professzor (James McAvoy) és a többi X természetesen megpróbál segíteni neki, ha még nincs túl késő ehhez.

Kis múltidézés: 2000-ben jött ki az első X-Men mozi, mikor még a Marvel Moziverzum a kanyarban sem volt. Nagyban közrejátszott abban, hogy később a képregényfilmek ekkora népszerűségre tettek szert. A Dark Phoenix történetszálat már 2006-ban, Az ellenállás végében megpróbáltak feldolgozni-inkább kevesebb, mint több sikerrel. A Sötét Főnix kapcsán is szállingóztak nyugtalanító előjelek: többször eltolt bemutató, valamint a lezárás teljes egészében való újraforgatása.

Sokan úgy hitték, ez annak a jele, hogy a Fox utolsó X-Men mozija rossz lesz. Hiszen nagy a valószínűsége, hogy ezzel a szereplőgárdával most utoljára láttunk csapatfilmet. Tavaly vásárolta meg ugyanis a Disney a Foxot: szóval a mutánsokkal várhatóan legközelebb csak sok év múlva találkozunk majd, az MCU részeként, új színészekkel. Így a Sötét Főnix nem más, mint egy majd 20 évig tartó korszak lezárása.

Más kérdés, hogy a forgatás idejében a Fox felvásárlása még a kanyarban sem volt, így semmi nem is utal arra, hogy ez most egy nagy egész utolsó darabkája. Ennek megfelelően, az utolsó képsorok folytatásra utalnak. Más kérdés, hogy ez már soha nem fog megvalósulni. Azért akad jó hírből is: a Sötét Főnix ugyanis sokkal jobb, mint amit a külföldi sajtó nagy része állít róla! A szakma eléggé beletörölte a lábát a filmbe, amit nem igazán értek.

Az való igaz, hogy nincs ott a legeslegjobb X-Men mozik között (A kívülállók, Az elsők, Az eljövendő múlt napjai), ugyanakkor számomra csalódást sem okozott. Végig korrekt színvonalat ér el, így a hibái ellenére is kedveltem annyira, hogy ne érezzem feleslegesnek a filmet. Története érdekes, sodró lendületű, viszont nem túlságosan összetett. Viszont készséggel elismerem, hogy jobb, mint az előző felvonás, az Apokalipszis, illetve méltóbb módon adaptálja vászonra a Dark Phoenix történetívet, mint anno a 2006-os film.

Kicsit meglepő, hogy az elsőfilmes, tapasztalatlan direktorra, Simon Kinbergre esett a választás. Forgatókönyvet több X-Menhez is írt már, illetve producer is volt, azonban a rendezés már teljesen új terep számára. Ez meg is látszik rajta, tisztes iparosmunkát végzett, de semmi eredetiség nem található benne. Azt meg nem értem, hogy sok jelenetbe minek valamilyen zenét csempészni még akkor is, amikor a dialógusok zajlanak.

Viszont a film szerencsére rendelkezik bőven pozitívumokkal is, több dolog is nagyon megnyerő volt benne számomra! Egyrészt, az akciójelenetek jól néznek ki, igényesek, könnyen követhetőek. A vonatos adok-kapok akár az év legjobb akciószekvenciái között is ott lehet, ami azért nem kis teljesítmény. Másrészt, komolyabban foglalkoztak a főbb karakterekkel, illetve érdekesen írták tovább azok sorsát. Sőt, a cselekmény még pár morális kérdést is fel mer tenni. Míg Apokalipszis egydimenziós gonosz volt, addig most hőseink korábbi bajtársukkal, Jeannel kerülnek szembe. Vagyis belülről jön a fenyegetés, ami kifejezetten új ízt adott az egésznek: hogy most nem egy világuralomra törő őrült jelenti a veszélyt, hanem Jean, akit Xavier saját lányaként nevelt fel. 

Számomra Az elsőkkel kezdődött mutánsos mozik szereposztása végtelenül szimpatikus, nagyon profi színészeket gyűjtöttek össze. A csúcsot továbbra is James McAvoy és Michael Fassbender munkája jelenti-náluk jobban senki nem játszhatná X-Professzort és Mangetót. De Sophie Turner is meglepően jó volt, a színésznő egyre komolyabb alakításokat tesz le az asztalra. Jessica Chastaint pedig mindenfajta szerepben jó látni, igaz, most túl nagy karaktert nem írtak neki, mindazonáltal végre láthatjuk őt egy blockbusterben is. 

Összegezve, a Sötét Főnix messze nem egy hibátlan film, de bőven korrekt néznivaló. Képes volt arra, hogy két óra erejéig kikapcsoljon, szórakoztasson. Lehet, hogy cselekménye nem túl összetett, viszont meglepően sötét hangvételt üt meg, eszébe sem jut MCU-módjára félpercenkét poénkodni. Ezt nagyon értékelem a filmben, ahogy azt is, hogy sokkal jobb Sötét Főnix-adaptáció, mint anno Az ellenállás vége volt. Rendezése inkább tisztességes, mintsem emlékezetes, viszont akciói meglepően igényesek és jól kivitelezettek, tényleg öröm őket nézni. Mellé foglalkoztak a karakterek motivációival is, aminek nagyon tudtam örülni. A Sötét Főnix egy korszak egész jó lezárása tehát, még ha a végjáték ezúttal sajnos idő előtt is jött el. Meg hát őszintén, van olyan film, amiben James McAvoy és Michael Fassbender rosszul tud játszani? Most háromra, mondja mindenki őszintén: nincs, ők igazi kiválóságok!

 

Értékelés:70%

 

 

Az eddigi X-Men filmeket rangsoroló toplistámat itt olvashatod el!

Kedveld az oldalt a Facebookon is!

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kritikairoda.blog.hu/api/trackback/id/tr4714882374

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.