A Kritikairoda-Minden, ami film!

Pokémon-Pikachu, a detektív (kritika)

A sárga, koffeinfüggő Deadpool.

2019. május 09. - Bogár Bence

A 21 éves Tim (Justice Smith) váratlanul azt a rossz hírt kapja, hogy nyomozóként dolgozó édesapja eltűnt, vagy legrosszabb esetben már nincs is életben. A fiú a nyüzsgő Ryme City-be érkezik, ahol emberek és pokémonok békében, egyenjogúan élnek egymás között. Tim az utóbbi években elhidegült az apjától, de ennek ellenére nyomozni kezd, hátha mégis életben van az örege. Egy váratlan társra is szert tesz hamarosan, mikor találkozik Pikachu-val (Ryan Reynolds). A kis zsebszörny korábban az apja társa volt, most pedig együtt kezdenek nyomozni az ügyben.

Mily érdekes, hogy az eredeti Pokémon animesorozat több mint 20 éve kezdődött, mégis a Detective Pikachu az első élőszereplős film a témában. Habár cselekménye elsősorban nem a sorozatra épít, hanem az egyik videojátékra, így tulajdonképpen játékadaptációról (is) van szó. Sőt, az egyik legjobbról! Persze ilyen szempontból túl magasan nem volt a léc, de úgy látszik, Hollywood fejlődő tendenciára is képes. (Már a tavalyi Rampage is egy teljesen korrekt és szórakoztató zúzda volt például.)

Persze nem a Detective Pikachu jelenti a filmművészet csúcsát, mindazonáltal jó érzés leírni, hogy kellemesen sikerült alkotásról van szó. Amit az előzetesek ígértek, azt bőven meg is tartotta. Sajnos simán kisülhetett volna ebből egy nagyon kínos mozi, a rendező, Rob Letterman személye miatt pedig kicsit volt is bennem félsz, mert a direktor úr eddig nem igazán alkotott túl acélos munkákat. (Azért a Libabőr című filmje korrekt, szóval ő is képes a fejlődésre.)

Szerencsére a film abszolút jól sikerült, a szórakozás garantálva volt az elejétől a végéig. Rendezésén persze látszik, hogy nem egy Scorsese vagy Tarantino munkája, de abszolút tisztességgel vette az akadályokat Letterman. A cselekmény végig lekötötte a figyelmemet, nem volt benne üresjárat vagy éppen unalmasabb rész. Remek arányban találták el az összetevőket: egy kis dráma, jól kinéző akciók, kis világépítés, némi idő a karakterekre is persze.

Nem szabad szó nélkül elmenni a filmben hallható dumák mellett, de nem bizony! A Detective Pikachu elég alacsony, PG korhatárt kapott (hazánkban 12), de annak határait többször is jócskán feszegeti. Az itt látható címszereplő egy nagyon cuki kis karakter, kinek egyébként be nem áll a szája. A mozi egyértelműen nem a legkisebbeket szólítja meg, pár jelenet a témához képest csöppet sötét hangvételű, illetve a legtöbb Pika-Pika-tól származó beszólás erősen kétértelmű.

Egyébként egy abszolút szerethető mozgóképről van szó: egy pillanat erejéig sem váltja meg a világot, mégis jólesik nézni. Blockbuster kategórián belül bőven tartalmas műről van szó, amit ugyan a kicsik is szeretni fognak, de az idősebb korosztály számára is jócskán tartogat kellemes pillanatokat. Éjszaka játszódó jelenetei láttán majdhogynem a Szárnyas fejvadász-filmek jutottak eszembe egyébként, elég cyberpunk-os körítést kapott.

A főszereplő Tim alapvető motivációkkal felruházott karakter, de az igazi mélységeit nem sikerült feltárni, ami benne rejlett volna. Pikachu ellenben rendkívül szerethető és érdekes figura, hatalmas dumákkal. Ő a sárga, koffeinfüggő, Sherlock-sapkás Deadpool. De tényleg! Már csak miatta is érdemes látni a filmet, meg egyébként  is garantálja a kikapcsolódást.

Justice Smih (Jurassic World 2) egyébként egész jó a szerepben, bőven lehet szerintem a srácnak jövője a szakmában. Sajnálom, hogy feliratos vetítés nem volt, mert a kis sárga pokémon hangját eredetileg Ryan Reynolds kölcsönzi, de szerencsére Nagy Ervin is jó munkát a magyar változatban. Bill Nighy pedig akkor is jó, ha ripacs, sőt még Karan Soni is feltűnik kis szerepben. (Tudjátok, a taxisofőr a Deadpool-ból. Még egy áthallás!) Mégis, a színészek közül a legjobban Katheryn Newton alakítása tetszett, aki egyik kedvencem a fiatal generációból. Nagyon jól hozza a karaktert a csaj, vele címszerepben már most azonnal megnéznék egy spin-off filmet!

Összegezve, kedveltem a Detective Pikachu-t. Nem hazudtak az előzetesek: egy látványos, csupa szív alkotásról van szó, tehát egy kis lazulás gyanánt nagyon jó ötlet a megtekintése. Jóval merészebb, mint vártam, tele bődületes nagy dumákkal, így azért tényleg nem igazán a legkisebbeket szólítja meg, s ezt tessék komolyan is venni. A végén egy meglepő fordulat is helyet kapott, tehát a film több mint tisztességes élményt nyújt. Nem hibátlan ugyan, de ez a koffeinfüggő, szabadszájú detektív bizony megérdemli a figyelmet.

 

Értékelés:75%

 

Kedveld az oldalt a Facebookon is!  

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kritikairoda.blog.hu/api/trackback/id/tr614817136

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.