A Kritikairoda-Minden, ami film!

Sarkvidék (kritika)

Túlélni a természet erejét.

2019. április 27. - Bogár Bence

Egy sajnálatos baleset után Overgard (Mads Mikkelsen) a sarkvidéken ragad, s csak várja a segítséget, valamint minden erejével igyekszik életben maradni addig. Meg is érkezik egy repülőgép, azonban még mielőtt a férfi túlságosan örülhetne, az is lezuhan. A pilóta azonnal életét is vesztette, azonban a vele utazó nő (Maria Thelma Smáradóttir) még életben van, habár eszméletlen. Overgard úgy dönt, nem vár tovább, hanem útnak indul, valahogy megpróbálja megmenteni mindkettejük életét.

Nagyon sok olyan film készült már az évek során, ami a túlélésről szól, csak más környezetben. Eredetileg eme film cselekménye (tessék megkapaszkodni!) a Marson játszódott volna, ám épp akkoriban tarolt a mozikban Ridley Scott filmje, A marsi. Így tehát lépniük kellett, de szerencsére nem kukázták az egész filmet, csak áthelyezték a cselekményt. Jómagam még örülök is, hogy így történt, hisz így a történet jóval átélhetőbb, hétköznapibb: gyakran érezhetjük azt, hogy basszus, ez akár velünk is megtörténhetett volna, ha nincs mákunk.

A filmet a brazil Joe Penna rendezte, kinek a Sarkvidék egyben a direktori debütálása is. Ami azt illeti, meg nem lehet róla mondani, hogy nem egy sokat tapasztalt, mindenre kész szakember munkája, ugyanis nagyon jó színvonalat képvisel. Hozzá kell tenni, hogy az alaptörténet nem túl bonyolult, tehát hitchcock-i csavarokat ne itt várjunk. Ugyanakkor műfajának egy nagyon ékes és profi darabjáról beszélhetünk, ami legalább a sablonokat látványosan elkerüli.

Amit ki lehetett hozni ebből a story-ból, azt tényleg ki is hozták. A filmben nagyon keveset beszélnek (meg is lepődtem, hogy ennek ellenére nem feliratosan adják a mozik), de ez így van jól. A középpontban egy ember harca áll, aki mindenáron túl akar élni, s közben segíteni szeretne egy másik személynek is. A Sarkvidék gyönyörűen fényképezett, s szemkápráztató lett az operatőri munka is. Ezek miatt természetesen az igazán nagy élmény moziban látni.

Tehát tényleg nem túlzok, ha azt mondom, hogy ez a mozi kívánja a nagyvásznat. Az örök hó és jég birodalmában játszódik végig, de ettől nem lesz unalmas, hisz az izgalmakat végig fenntartják. Műfajilag a dráma és a túlélőthriller határán mozog. Látszik rajta, hogy igényesen és alaposan van megrendezve, üresjáratok vagy helykitöltések nélkül. Nekem jóval többet adott, mint egy átlagos műfajbéli film, nagyon jó élménnyel lettem általa gazdagabb.

Remek érzés, hogy a film nagyon realista és valóságközeli. Végre az igazi fenyegetést nem a nagy, gonosz ördög vagy a genyó terroristák jelentik, hanem maga a természet. A Sarkvidék remekül bemutatja, hogy annak valójában mekkora hatalma van, s nem árt, ha tiszteljük. Igazi régivágású moziról van szó, mely nem egy hagyományos film, de éppen ezért annál nagyobb élmény.

Nem a karakterekre helyezi a hangsúlyt elsősorban, hanem a harcra a túlélésért. A cselekménye másfél óra, ami éppen tökéletes volt. Így nem nyújtották túlságosan el, végig érdekes és feszült maradt, de úgy, hogy közben tartalmas és igényes is. Muszáj megemlíteni a bátor és nem éppen hagyományos lezárást, ami betalált. Mi, nézők percekig nem tudtunk kikecmeregni a székből, annyira a hatása alá kerültünk. Már hosszú percek óta pergett a stáblista, mikor elhagytuk a termet.

Maria Thelma Smáradóttir karaktere szinte végig eszméletlen állapotban van, így gyakorlatilag a Sarkvidék egy az egyben Mads Mikkelsen filmje. De milyen jól tették, hogy őt választották főszerepre. Ő az egyik legnagyobb színész, s a jelenlegi legtehetségesebb a dánok közül is. Elképesztően hitelesen alakított most, ez az a teljesítmény, ami a világ összes dicséretét megérdemli. Nincs mit finomkodni, Mikkelsen egy színészisten, egyike a legnagyobbaknak. Nem kellenek neki hosszú dialógusok, hogy remekeljen. Elég figyelni az arcát, a gesztusait, s erre rájövünk magunk is. Alakítása egyszerre finom és végtelenül eltökélt.

Összegezve, a Sarkvidék elnyerte a tetszésemet. Egy viszonylag egyszerű, de sallangok nélküli alapötletből mindent kihoztak, amit csak lehetett. Ez bizony az ember harca a túlélésért, a nyers és vad természet ellen. Sablonok nélkül, végig hitelesen. Nem dumálnak benne feleslegesen, így lesz belőle igazán emberi és nagy élmény. Hihetetlen és csodálatos, hogy egy elsőfilmes direktor ilyen igényes mozgóképet hozott össze. Meg az is, hogy a mindig kiváló Mads Mikkelsen újabb arcát mutatja itt. Egyike a jelenlegi legjobb színészeknek, s ezt mindennemű kétség nélkül merem kijelenteni. Amit ő itt letetett az asztalra, az nagybetűs színészet.

 

Értékelés:85%

 

Kedveld az oldalt a Facebookon is!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kritikairoda.blog.hu/api/trackback/id/tr2914790254

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Első mohikán 2019.04.30. 23:12:39

Megette a nőt a végén?

victor2 2019.04.30. 23:12:44

A filmnek van egy gyenge pontja.
Címe szerint a sarkvidéken játszódik, ez elvileg igaz, de mégsem.
Ha a szigorúan vett (északi) sarkvidéken játszódna, ott nem lenne talaj, szikla, hegy.
A filmben mindhárom van.

Tehát a film egy, a sarkvidékhez közeli szigeten játszódik, vélhetően a Spitzbergákon, esetleg Grönlandon.

Bogár Bence 2019.05.01. 14:13:53

@victor2: Biztos igaz amit írsz, ezekhez a dolgokhoz nem annyira értek. De ez a film élvezeti értékén szerintem semmit nem ront. :D